Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Milyen esetekben jelent védelmet a Befektetővédelmi Alap?
- Az alap 13 éve jött létre egy európai uniós előírás alapján, annak érdekében, hogy egy limitált, pénzbeli védelmet nyújtson a befektetőknek a tőkepiacon. A Beva védelme nem általában a befektetésre vonatkozik, tehát nem nyújt fedezetet egy részvény árfolyamának csökkenésére, illetve egyéb befektetések árfolyamveszteségeire, tevékenysége kizárólag azon esetekre terjed ki, amikor a befektetések eltűnnek, ami gyakorlatilag csak bűncselekménnyel történhet. Az európai direktívák alapján 20 ezer euróig nyújt védelmet. A Beva forrásainak legnagyobb részét a tagság által fizetett éves díj adja, amelyet a védett letétállomány arányában határozunk meg, ezen a címen évi egymilliárd forintos bevételt realizálunk; a Beva vagyona jelenleg mintegy 5 milliárd forint. A Beva egy magánszervezet, amelyet a védett tevékenységre engedéllyel rendelkező szervezetek hoztak létre. A tagság nem a tulajdonosa, a legmagasabb döntéshozó szervezet az igazgatóság, amelynek összetételét a törvény határozza meg: olyan, a piac általános érdekeit képviselő szervezetek delegálnak tagokat a testületbe, mint az MNB, a BÉT, a PSZÁF, a Keler Zrt. és a tagi érdekképviseletek.
A védelem mennyiben terjed ki a külföldi kereskedési rendszereket használókra?
- Az európai unióban nagy biztonsággal működhetnek ezek a rendszerek, de némi többletfigyelemre azért szükség van az ilyen jellegű kereskedésnél. Egy külföldi cég ellenőrzése sokkal nehezebb feladatot jelent az ügyfél számára, illetve - a nyelvi akadályokból adódóan - a külföldi szolgáltatókkal való kommunikáció is gondot okozhat, arról azonban mindenképpen meg kell győződni, hogy az adott külföldi cég rendelkezik-e saját joga szerint megfelelő engedéllyel. A Beva csak a saját tagjait biztosítja, és mivel külföldi tagunk jelenleg nincs, így külföldi cégek iránti felelőssége sem merülhet fel, nem nyújt közvetlenül jogsegély jellegű szolgáltatást, a legtöbb esetben általános segítséget és információkat tudunk biztosítani. Közvetlen kapcsolataink vannak EU-s tőkepiaci biztosítási rendszerekkel, de eredendően a székhely szerinti alap az illetékes ilyen esetekben. Az alap történetében eddig nem fordult elő, hogy ilyen jellegű probléma merült volna fel és egy másik országban működő társszervezettel fel kellett volna venni a kapcsolatot.
Hányszor és milyen összegben került sor kifizetésekre a Beva eddigi története során?
- Nagyobb befagyási hullám 10-12 évvel ezelőtt fordult elő, akkor a Beva 4,5 milliárd forintot fizetett ki a károsult ügyfelek részére. Akkoriban sok kisebb cég működött a piacon, a mainál lényegesen enyhébb kontroll mellett. Az alap 13 esetben fizetett kártalanítást, a 14. ügy jelenleg éppen folyamatban van. Az esetek jól tipizálhatók: az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején, különféle válsághelyzetekre reagálva egyes tagok megkárosították ügyfeleiket. A jelentős kifizetések miatt az alap 2001-ben egy 2,8 milliárd forintos hitel felvételére kényszerült eseti állami kezességvállalással, ezt már visszafizettük.
Mit tehetnek az ügyfelek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék kockázataikat?
- Az ügyfelek leginkább a magasabb hozammal kecsegtető befektetések fokozottabb kockázataitól, azaz a kibocsátói kockázattól félnek, erre azonban a Beva nem nyújt biztosítékot. A félelem a kibocsátói kockázatokkal kapcsolatban erősebb az ügyfelekben. Már a kilencvenes évek végi befagyási hullám idején klasszikus kérdésnek számított, hogy hogyan válasszunk brókercéget. Számos ötlet merült fel azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelektől mit lehet elvárni e téren. A realitás és a tapasztalatok alapján egy ügyféltől annyi várható el, hogy arról mindenképp győződjön meg, hogy a cég, ahol a pénzét befekteti, kockáztatja vagyona egy jelentős részét, rendelkezik-e felügyeleti engedéllyel, legálisan működik-e. Ez a felügyelet vagy a Beva honlapján egyszerűen ellenőrizhető. Ez a minimális alapfeltétel. Emellett érdemes azt is megnézni, hogy olyan típusú engedéllyel rendelkezik-e az adott társaság, amit az ügyfél igénybe kíván venni. Előfordult például, hogy az engedély megszerzése előtt elkezdte a pénz gyűjtését - a Beva védelme azonban az engedély hatálybalépésével kezdődik.
Tapasztalatai szerint hogyan vészelte át a válságot a szektor, milyen hatással volt ez az alapra?
- Bizonyos aggodalmaink voltak ezzel kapcsolatban, a válság hatására ugyanis a befektetések többsége leértékelődött, az árfolyamcsökkenés azonban önmagában nem tartozik a Beva hatáskörébe. A másik oldalon viszont a cégek saját vagyoni helyzete is romlott ezen időszak alatt, így nőtt annak a lehetősége, hogy egy szorult helyzetbe került brókercég a probléma megoldására hozzányúl az ügyfelek letétjéhez, törvénytelenül. Ez a félelem azonban direkt módon nem igazolódott be, egy olyan cég van, amely befagyása és felszámolása tavaly év végén kezdődött meg, de ez is inkább belső szervezési, ellenőrzési problémákra utal, s nem a válság hatására. Direkt hatást nem tapasztaltunk, de egyelőre nem lehet azt mondani, hogy a válság lezárult. Az adott cégek működését leíró nyilvántartásokból, riportokból értelemszerűen "kifelejtik" a törvénytelenségre utaló adatokat, általában hamis jelentéssel párosul az ilyen elkövetés. Manapság egyre inkább jellemző az ügyfelekre az óvatosság, előrelátás, többen érdeklődnek a Beva biztosításával kapcsolatban.
Milyen kihívásokat hozhat a közeljövő a befektetők és a Beva számára?
- A válság általános hatásait ebből a szempontból nehéz megítélni. Olyan értelemben kockázatokat hordoz, hogy a cégek könnyebben kerülnek nehéz helyzetbe, ebből adódóan nagyobb eséllyel fordulhatnak a már említett illegális eszközökhöz. Számunkra a legfontosabb, hogy egy cégnek olyan nyilvántartási rendszere legyen, amely pontosan rögzíti a letétek mennyiségét, a felettük való diszponálást, hiszen az eddigi befagyási ügyek nagy részében a belső szabályozottság hiányai miatt nehéz vagy lehetetlen kideríteni, hogy ki volt a felelős. A megfelelő külső ellenőrzéshez sok esetben nem a törvény módosítására van szükség, hanem a meglévő rendelkezéseket kellene olyan módon végrehajtani, hogy az a piaci kockázatoknak megfeleljen.
