Az Évgyűrűk-pénztárcsoport számára óriási előnyt jelent, hogy maga mögött tudhatja a Generali-Providenciát, amely Magyarország második legnagyobb biztosítójaként országos tanácsadói, értékesítési, kirendeltségi és ügyfélszolgálati hálózattal, valamint 1,5 millió ügyféllel rendelkezik. Az Évgyűrűk-pénztárak ügyfelei a tapasztalat szerint fontosnak tartják és kihasználják, hogy miközben az előtakarékossági palettáról is szabadon válogathatnak, „házon belül” köthetnek biztosítást. Jelentős tehát az átfedés, különösen a nagyobb munkáltatók javasolják munkatársaiknak – az adminisztráció egyszerűsítése céljából –, hogy egy cégcsoporthoz tartozó kasszát válasszanak. Miközben azonban a biztosítási piacon az átszerződők aránya egy-egy terméknél évente 15-20 százalék is lehet, a kasszák tagjai hűségesek. Az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztárnál az éven belül más pénztárba átlépők száma kevesebb, mint a tagság egy százaléka. Az Évgyűrűk Egészségpénztárnál is elenyésző a fluktuáció, az idén a mozgás nem érte el a húsz főt sem.
Mohr Lajos, az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója
Ma még jobb, ha a vagyonkezelési döntést szakemberek hozzák
l A nyugdíjpénztárak az idén büszkén hozták nyilvánosságra 2004 évi, valóban igen impozáns hozamaikat. Ki is tört a botrány, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) kifogásolta ugyanis, hogy a kasszák eltérő számítási metódust használtak. Mára kialakult valamilyen konszenzus, de több szakértő is akad, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy ennél a megtakarítási formánál igazán csak a hosszú távú hozamok közlése lenne reális.
– A nyugdíjpénztár hosszú távú befektetés, ezért valóban nem szerencsés az egyéves hozamok bemutatása és összehasonlítása. Tekintettel arra, hogy a pénztárak teljesítményét sokan az elért hozamok – sok esetben az elmúlt egy év hozama – alapján ítélik meg, a befektetési politika kidolgozásánál a pénztárak óvatosabbak, hiszen egy gyengébb év – rövid távon – a piacon is hátrányt jelenthet. Miközben befektetéseinket hosszú távra kell terveznünk, figyelembe kell vennünk, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárnál növekszik a nyugdíjszolgáltatások száma és összege, illetve várható a tíz év várakozási idővel rendelkező tagok pénzkivétele. Annak a pénztártagnak pedig, aki egy-két éven belül kiveszi megtakarítását, nem biztos, hogy a hosszú távú befektetés a szerencsés. Az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár vezetősége a felsorolt szempontok alapján a konzervatív, biztonságos, rövid és hosszú távú érdekeket egyaránt figyelembe vevő, közepes kockázatvállalású befektetési stratégia mellett döntött.
l A PSZÁF nemcsak a hozamközléssel kapcsolatban hallatta hangját. Meglehetősen keményen bírálták a nyugdíjpénztári költségeket is, az erről nyilvánosságra hozott elemzésben különösen a vagyonkezelők díja és teljesítménye közötti disszonanciát hangsúlyozták. Menynyire van alkupozícióban ezen a téren egy pénztár?
– Az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár két vagyonkezelővel, a Generali Alapkezelő Rt.-vel, illetve az Erste Bank Alapkezelő Rt.-vel dolgozik. A vagyonkezelés felosztásának célja a kockázat megosztása és a versenyeztetés volt. Nálunk összhangban van a vagyonkezelő teljesítménye és a kifizetett díj, hiszen a díjazás két részből épül fel: egy fix vagyonkezelői díjból, illetve sikerdíjból. Ez azt jelenti, hogy az a befektető, aki meghaladja a pénztár által meghatározott referenciaindexet, sikerdíjat kap, ezért érdekelt a minél magasabb hozam elérésében.
l Azzal, hogy a kormányzat elfogadta a Budapesti Értéktőzsde negyedik pillérre vonatkozó javaslatát, milyen átrendeződésre lehet számítani? Általános vélekedés szerint ugyanis ennek az új konstrukciónak a vesztesei egyértelműen az önkéntes nyugdíjpénztárak lehetnek.
– Az eddigi információink szerint a tervezett negyedik pillér nem hordoz magában többletértéket az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz képest, hiszen a tervezett szolgáltatásokat a nyugdíjkasszák jelenleg is teljesítik. A választható portfólió több önkéntes nyugdíjpénztárnál elérhető, a működési költségek pedig alacsonyak. Míg a negyedik pillér magas éves befizetéssel kalkulál, az önkéntes kasszákba történő éves átlagos tagdíjbefizetés kevesebb mint 70 ezer forint tagonként. Ezért úgy gondoljuk, hogy a célcsoportok között kevés az átfedés.
l A kormányzat jelenlegi ismereteink szerint nem nyúl az előtakarékossági kedvezményekhez, sőt esetleg az egészségpénztáraknál is bevezetnék, hogy az ügyfelek szabadon választhassák meg, milyen összetételű portfólióban tartják pénzüket. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál ez a lehetőség már korábban adott volt, de talán nem véletlenül nem dolgozott ki ilyen konstrukciót az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár.
– Az igazgatótanács többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, hiszen a választható portfólió akár többletértéket is jelenthetne a tagok számára, azonban az eddigi gyakorlat szerint kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Úgy gondoljuk, hogy a tagság nagyon csekély hányada ért igazán a befektetésekhez, ezért szerencsésebb, illetve a tagság többségének előnyösebb ezt a feladatot szakemberre bízni. Az Évgyűrűknél az igazgatótanács kiemelt figyelmet fordít a vagyonkezelésre, folyamatosan vizsgálja a teljesítményt, a vagyonkezelők, illetve a letétkezelő mellett független befektetési szakértőt is alkalmazunk. Amennyiben a pénzügyi tájékozottság és a magánszemélyek befektetési ismeretei magasabb szintre fejlődnek, valamint a piaci folyamatok megkövetelik, természetesen újból megvizsgáljuk a választható portfólió bevezetésének lehetőségét.
Bauer Éva, az Évgyűrűk Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke
Már előkelő helyen állnak
a sportkiadások
l Osztja azt a véleményt, amely az egyre késlekedő egészségügyi reform legfontosabb szereplőiként nevezi meg az egészségpénztárakat?
– Már a pénztár három évvel ezelőtti alapításakor is meg voltunk győződve arról, hogy az öngondoskodásnak és ezáltal az egészségpénztáraknak kiemelt szerepe lesz az egészségügyi reformban.
l Elméletben biztosan jó, ha létezik egy olyan szervezett forma, ami az embereket arra ösztönzi, hogy jobban figyeljenek egészségükre, és serényebben törekedjenek annak megőrzésére is. Kérdés viszont, hogy ez mennyire működik a gyakorlatban.
– Egyértelműen láthatóak a kedvező folyamatok. Tény ugyan, hogy tagjaink a legtöbbet még mindig gyógyszerre költenek, és ezt az optikai eszközök és szolgáltatások követik, de az idén először a harmadik helyen osztozik a fogászati ellátás a sporteszközökkel. Ha pedig a sporteszközöket és a sportbérleteket egy kategóriának tekintjük, akkor az előkelő második helyre kerül az egészséges életmód, a megelőzés egyik legfőbb eszköze a sportolás.
l Tart már egy ideje a vita arról, hogy az egészségpénztárak „pénzgyárak” legyenek (az ilyen szemléletet erősítheti a lekötött pénzre adott pluszkedvezmény is), vagy az egészségügyi szolgáltatásokra helyeződjön-e inkább a hangsúly. Ha egy kassza pénzügyi hátterű, akkor egyértelmű, melyik szemlélet áll közelebb hozzá?
– A pénztártag egyéni döntése kell legyen, hogy a pillanatnyi egészségügyi kiadások fedezését helyezi előtérbe vagy takarékoskodik egy jövőbeli, várható eseményre (például egy újszülöttel kapcsolatos családi kiadásokra), amit a jelenlegi szabályozások még támogatnak is. Igazi hosszú távú – tizenöt-húsz éves – takarékoskodásnak azonban véleményem szerint biztosan nem színtere az egészségpénztár.
l Az egészségpénztáraknál a két évre lekötött pénzt tízszázalékos plusz adókedvezménnyel „díjazza” az állam, de a tapasztalat szerint igen csekély az ezt igénybe vevő ügyfelek száma. Ezt saját tapasztalataik is alátámasztják?
– Valóban elenyésző a lekötés lehetőségével élő tagjaink száma. A pénztártagok az egészségpénztárunkba befizetett összeget napi egészségmegőrző és gyógyító szolgáltatások, termékek vásárlására költik, a megtakarítások, lekötések valószínűleg a nyugdíjpénztárban jelentkeznek.
l Hogy néz ki ez a számok nyelvén?
– Az idei átlagos havi tagdíjunk megközelíti a hétezer forintot, míg az átlagkifizetés valamivel tizenkétezer forint alatt marad. Tagjaink több mint 60 százaléka rendszeresen költ, ötödük viszont a munkáltatója által fizetett tagdíjat eseti befizetéssel egészíti ki.
l A pénztárak érzékelhetően igyekeznek mindent megtenni a növekedésért. Hogyan lehet a tagokat egy olyan piacon megtartani, ahol egyre élesebbé válik a verseny, milyen szolgáltatásokkal tudja az Évgyűrűk „kényeztetni” egészségpénztári tagjait, hogyan vált be itt a sokak által elég keményen kritizált egészségterv (amelyhez szintén pluszkedvezményt kapcsoltak)?
– Elsődleges a kedvező pénzügyi kondíció, a szolgáltatások minősége, illetve a személyes tanácsadás. Szerencsés tendencia, hogy mind a velünk kapcsolatban álló munkáltatók, mind a pénztártagok egyre érzékenyebbek a szolgáltatások minőségére és a tájékoztatásra, ezért az ügyfélközpontúságnak minden területen központi szerepe van. A piaci átlagnál kedvezőbb pénzügyi kondícióink mellett igyekszünk olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek többletértéket jelentenek a tagság számára. Egészségpénztárunknál például maguk a tagok lekérdezhetik aktuális egyenlegüket az interneten, illetve SMS-ben is tájékoztatjuk ügyfeleinket az elutalt kifizetésekről és az egyenlegről. Ez a két szolgáltatás a nyugdíjpénztárnál is bevezetés alatt áll. Mindkét önkéntes pénztárnál kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a kifizetést igénylő tagok a lehető leggyorsabban hozzájussanak pénzükhöz, az egészségpénztárnál nyolc napon belül utaljuk a leadott számlák ellenértékét, a nyugdíjpénztár pedig egy 96 százalékos előlegrendszert működtet a nyugdíjszolgáltatások kifizetésénél. Az Egészségpénztár több mint háromezer szerződött szolgáltatóval áll kapcsolatban. A pénztártagoknak nyújtott kedvezmények garantálása, ellenőrzése miatt továbbra is szerződünk termékértékesítőkkel is, pedig erre a törvényi előírások ebben az évben már nem köteleznek bennünket. Szolgáltatóink több mint 20 százaléka „A” típusú szolgáltató, akik a számlát közvetlenül a pénztárhoz nyújtják be, így a pénztártagnak még a számla beküldésével sem kell törődnie. Egészségterv készíttetése helyett tagjaink általában orvosi javaslatot nyújtanak be. Ezen a területen és általában a pénztárunk által kínált szűrővizsgálatok igénybevétele terén még szemléletmódváltásra lenne szükség.
