Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Az OTP Alapkezelő az elmúlt egy évben több befektetési alapot indított, ami a korábbi nehéz évhez képest a termékskála dinamikusabb bővítését jelzi. Miért vált ez szükségessé az alapvetően kockázatkerülő ügyfélkört ismerve?
– Annak ellenére, hogy az OTP alapok befektetőinek kockázattűrő képessége még a piaci átlagnál is némileg alacsonyabb, de érezhető változáson megy keresztül. Ez volt az egyik oka, hogy a sikeres, a piac egészét tekintve jelenleg is 30 százalék körüli súlyú Optima és a többi meglévő nyíltvégű alapunk mellett az elmúlt másfél évben több új termékkel jelentünk meg, a korábbiaknál lényegesen intenzívebb marketingtevékenységgel megtámogatva. Hogy az ügyfelek érdeklődnek az új termékek iránt, arra jó példa lehet az OTP Pénzpiaci Alap indítása: a januári indulás óta több mint 7 milliárd forintnyi pénz áramlott az alapba. A befektetők körében más piaci példákhoz hasonlóan népszerűek az olyan megtakarítási lehetőségek, amelyek a rövidebb időre, átmenetileg felszabaduló pénzek befektetésére alkalmasak és egyidejűleg lekötés nélkül, bármikor hozzáférhetők. Az OTP Pénzpiaci Alap a legkockázatmentesebb befektetésekhez tartozik, az alapban elhelyezett pénzek megközelítőleg 90 százalékát rövidtávú forintbetétekbe fektetjük, míg a megmaradó 10 százalékon kizárólag a legrövidebb hátralévő futamidejű állampapírokat vásárolunk, így biztosítva az árfolyam kiszámítható, folyamatos emelkedését.
– Az alapkezelő kínálatában április óta hozamgarantált befektetési alap is található. Milyenek az indulás tapasztalatai?
– Az OTP Prizma és az OTP Alfa alapjainkba a jegyzési időszak során 9 milliárd forintnyi pénzt helyezett el mintegy 3700 befektető, akiknek – nagy örömünkre – kétharmada klasszikus kisbefektető. A piaci tendenciákat látva úgy gondolom, a közeljövő egyik legsikeresebb alaptípusáról beszélhetünk, hiszen ezek az alapok átmenetet képesek biztosítani a csökkenő kamatok miatt egyre alacsonyabb hozamot biztosító hagyományos és alacsony kockázatú befektetések (bankbetét, állampapír) és a kockázatosabb, klasszikus részvénybefektetések között. A befektető egyik oldalon biztosíthatja a befektetett tőkéjét, esetenként némi hozamot is, míg a másik oldalon lehetőséget kap egy, a szokásos befektetések hozamát lényegesen meghaladó nyereség elérésére, ami többnyire részvények vagy részvénypiacok teljesítményétől függ. Ma már arra is van példa, hogy a többlethozam elérése más befektetésektől függ, mint például az OTP Prizma Alap esetében, ahol az arany árának alakulása is befolyásolhatja az alap lejáratkori hozamfizetését.
– Az OTP Alapkezelő által kínalt, részvényeket is tartalmazó alapok közül legnagyobb vagyont ma az OTP Quality Alap tömöríti, mintegy 35 milliárd forintot. Minek köszönhető a siker a már említett kockázatkerülő befektetői megközelítést is figyelembe véve?
– A Quality Alap egyszerűen és kényelmesen, a részvények egyedi adásvételéhez képest már kisebb összegek befektetése eseten is olcsón teszi elérhetővé mindenki számára a kelet-közép-európai régió részvénypiacait, lehetőséget adva a befektetőknek, hogy részesedjenek a régió vezető tőzsdei vállalatainak, piacainak felértékelődéséből. A hazai és a régióbeli tőzsdei vállalatok előző évi kiugró eredménynövekedése és néhány ország EU-csatlakozása jó alapot adott az árfolyamok átlagon felüli emelkedésének. A Quality Alap, kihasználva a kedvező tendenciákat úgy biztosított befektetőinek 2004-ben 45 százalékot meghaladó hozamot, hogy pénzüket egyidejűleg több ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország) részvénypiacain fektette be, jelentősen csökkentve ezzel a részvénybefektetésekre jellemző kockázatot.
– Ha már a régiónál, külföldnél tartunk, érdekelne a véleménye: van-e realitása annak, hogy a belföldi alapok külföldi alapkezelők kihívásával szembesüljenek a hazai piacon?
– Ezt a folyamatot egyelőre több tényező is hátráltatja. Amíg a kamatszint ennyivel magasabb, mint a fejlettebb piacokon megszokott, a kamatkülönbözet miatt nem éri meg a hazai befektetőknek külföldi kötvényalapot vásárolni, míg a külföldi részvényalapok a kockázatkerülő megközelítés miatt szintén csak lassan jönnek majd divatba. Ráadásként a külföldi alapok esetében ott a keresztárfolyamok elmozdulásából eredő árfolyamkockázat, ami a tapasztalatok szerint a befektetők többségében bizonytalanságot kelt. Lényeges, hogy a külföldi alapok vásárlásakor és/vagy visszaváltásakor a hazai alapoknál megszokott kis összegű, többnyire fix vételi-eladási jutaléknál magasabb, a befektetés bizonyos százalékában mért díjakat kell fizetni, ami szintén visszatartó hatású. Végül, de nem utolsósorban nem szabad elfelejteni, hogy a befektetők a világon bárhol leginkább az általuk legjobban ismert, hazai piacokat, így az ott befektető alapokat részesítik előnyben. Mindezek ellenére a külföldi befektetéseknek, így az alapoknak is megvan a maguk helye a lakosság megtakarításai között – elég csak a különböző piacok és devizák közötti kockázatmegosztás fontosságára gondolunk. Minél több lábon állunk, annál jobban kiegyenlíthetjük a befektetésünk értékének várható ingadozásait.
– A fentiek kapcsán érdekelne az is, álláspontja szerint van-e, lesz-e módja hazai alapkezelő valamely termékének megjelennie Európa vagy a régió más piacain?
– Elvben már minden magyar befektetési alapkezelő átalakulhat úgynevezett európai alapkezelővé, és ha kisebb átalakításokkal is, de megfeleltetheti alapjait az európai befektetési alapokkal szemben támasztott követelményeknek. Ennek akkor van jelentősége, ha az alapkezelő uniós tagországokban tudja értékesíteni befektetési alapjait. Ez adminisztratív oldalról egyszerűbb, gyorsabb piacra lépest tesz lehetővé, azonban a gyakorlat más, elég ha csak azokra a nehézségekre gondolunk, amit egy olyan üzleti partner felkutatása okoz, akin keresztül sikeresen adható el egy hazai befektetési alap. Az OTP Alapkezelő a közeljövőben ebbe az irányba mozdul el: európai alapkezelővé válik és alapjai közül néhányat megfeleltet az európai alapokra érvényes követelményeknek. Ez lehetőséget teremt a fejlett EU-tagországok piacain való megjelenésre, azonban ez a változás akkor kaphat jelentőséget, ha azok az országok is az unió tagjává válnak, ahol az OTP Bank mint piaci szereplő megjelenik és az Alapkezelő az érintett országokban, saját hálózatában kínálhatja ügyfeleinek az általa indított és kezelt befektetési alapokat. Ez már talán nem is annyira a távoli jövő.
