Az ABS vonzó eszközosztály, mert jó diverzifikációs lehetőséget nyújt, a hasonló besorolású vállalati pénzügyi kibocsátásoknál magasabb spreadeket lehet elérni úgy, hogy ezen értékpapírok hitelbesorolása stabilabb, mint a vállalati kötvényeké. A befektetőnek kedvező, hogy új típusú kockázatokba tud bevásárolni, növelheti portfóliója diverzifikációját, de részletekbe menő alapos elemzés kell a kockázatok megértéséhez, és specialisták kellenek a relatív értékek megtalálásához - mondta Kovács Zsolt, az ING Investment Management Rt. befektetési igazgatója. Az AAA besorolású, 10 éves lejáratú Bund (német államkötvény) hozamánál az azonos hitelminősítésű (AAA) vállalati kötvényeket 70 bázisponttal magasabban, az AAA besorolású ABS-eket 85 bázisponttal magasabban bocsátják ki. Az ABS-ek leminősítése sokkal ritkább, mint a vállalati kötvényeké. Az ABS-kibocsátásoknak évente mindössze 1 százalékát minősítik le. Értékpapírosítható minden olyan követelés vagy egyéb eszköz, amely homogén poolba gyűjthető (lényeges szempont, hogy ne legyen benne többféle, eltérő jellegű követelés, mert attól a kockázat nehezen áttekinthetővé és nehezen modellezhetővé válna). A magasabb hozamért azonban új típusú kockázatokat kell vállalni. A kockázatok egyik csoportja a hitelminősítő által vizsgálható (ratingelt). Ilyen a fedezet kockázata (például a jelzálogadósok fizetési képessége) és a cash flow-fedezet mértéke. A hitelminősítők ezen kívül vizsgálják a szolgáltatót és az originátort is, valamint az értékpapírosítás jogi struktúráját, vagyis azt, hogy mennyire hozzáférhetetlen az értékpapírosított fedezet másoknak. A hitelminősítők által nem vizsgált kockázat az eszköz hűtlen kezelése, a szereplők közötti költségtranszferek (különböző menedzsmentdíjak és egyéb „puha dollárok”, amelyek az eszközök által termelt jövedelmet csökkentik. Nem ratingelt például az adósok késedelmes vagy idő előtti törlesztése. Nem ratingelt kockázat a kibocsátott értékpapírok likviditása sem, ami az ABS-eknél általában alacsony. Ezért az ABS árazása bonyolultabb egy egyszerű kötvénykonstrukció árazásánál. Az eszközalapú értékpapírok vásárlóinak nem sima kötvénykockázatot, hanem sokkal komplexebb kockázatot kell vállalniuk a magasabb hozamért. Az ABS hibrid termék, hitel- és kamatkockázatot is tartalmaz. Hasonlít a vállalati kötvényre abban, hogy az állampapírok feletti hozamot biztosít. Az ABS minősített kockázat, de mögötte kevésbé szokványos eszközök vannak, és a közgazdasági, valamint jogi különbségek sem elhanyagolhatóak. A befektetőnek tehát a fedezet által produkálható cash flow-t kell vizsgálnia, ami más típusú elemzést igényel, és erre a befektetői oldal elemzőinek is fel kell készülniük.
Magyarországon a jelzálog-követeléseken kívül kevés olyan szektor van, amely az értékpapírosításhoz megfelelő méretet tud produkálni. A sávszélesítés és a devizaliberalizáció talán életet lehelhet a vállalati kötvénypiacba, fejletlen magyar vállalati kötvénypiac mellett azonban egyelőre nem várható, hogy hamarosan pezsgő ABS-piac alakulna ki.
Tóth Katalin