Az adófizetők természetes törekvése, hogy adófizetési kötelezettségüket minimalizálják. Ennek egyik eszköze a tudatos adótervezés, amelynek célja, hogy optimalizálja a vállalkozások tevékenységét az adóteher szempontjából fogalmazta meg a Magyarországon még nem széles körben alkalmazott eljárás lényegét Berecz Csaba, a Berecz & Andrékó Linklaters ügyvezető partnere. A köztudatban gyakran az adóelkerülés vagy az adókijátszás szinonimájaként élő kifejezés az adótanácsadók szerint nem illegális tevékenységre utal. Az adótervezés a hatályos jogszabályok adta lehetőségek kihasználására épít. Az egyik adótanácsadó cég képviselője szerint az adótervezést az különbözteti meg a nem egészen tiszta módszerektől, hogy ebben az esetben a cél nem az adófizetés minimalizálása mindenáron, hanem a befektetés gazdasági-pénzügyi szerkezetének és jogi formáinak kialakítása révén az adózás utáni jövedelem maximalizálása, akár még úgy is, hogy abszolút mértékben mérve az adóteher nő.
A vállalatok az adó optimalizálása érdekében alkalmazhatnak holdingcéget, de a tanácsadók ide sorolják az adókedvezmények kihasználását is. Sok esetben előfordul, hogy optimális adózási környezetet lehet teremteni egy vállalatcsoportnak az egyes országok adószempontból preferált struktúráinak megfelelő módon történő összekapcsolásával. A fejlettebb adórendszerrel rendelkező országokhoz képest Magyarország e téren még gyerekcipőben jár véli Kajtár László, a KPMG Hungária Kft. adópartnere. Szerinte az ilyen struktúrák felépítésében érdekelt befektetők a régóta közkedvelt országok például Hollandia vagy Ciprus mellett Magyarországra csak az utóbbi időben figyeltek fel. Tapasztalatai szerint főleg a nemzetközi pénzügyi kultúrával rendelkező cégek éltek eddig ezzel a lehetőséggel. A termelő tevékenységet végző vállalatok a számukra biztosított sokféle kedvezmény miatt adnak megbízást az adótanácsadóknak.
A befektetők érdeklődésének növekedésében meghatározó szerepe van az off-shore-nak, ami a tanácsadók álláspontja szerint középtávú, átmeneti versenyelőnyt jelent Magyarország számára. A jelentős adókedvezményekkel Magyarországon például 3 százalékos társasági adókulccsal támogatott off-shore ellentmondásos megítélését nagyban befolyásolja, hogy az EU-csatlakozás miatt ezt a lehetőséget csak korlátozott ideig vehetik igénybe a befektetők. Az adótanácsadók azonban úgy látják, hogy az off-shore révén olyan cégek is megjelentek Magyarországon, amelyek egyébként nem terveztek befektetéseket az országban. Az egyik tanácsadó cég adópartnere szerint azért is támogatják az off-shore-t, mert tudomásuk szerint a magyarországi off-shore cégek között nincsenek jelen azok a társaságok, amelyek a nemzetközi színtéren valóban illegális jövedelmek legálissá tételével foglalkoznak. Alföldi Csaba az off-shore előnyei közt említi, hogy idővel valós tevékenységet végző vállalatokat is vonzhat az országba, ha egy-egy off-shore cég kedvező benyomásokat szerez a vállalatok működésének feltételeiről. Répássy Csaba, az Ernst & Young Kft. adóigazgatója úgy látja, hogy a magyar off-shore-rendszert nem lehet összehasonlítani a többi off-shore-központtal. Szerinte Magyarországon az off-shore különleges lehetőség, nem általános rendszer.
B. Z.
Baka Zoltán