Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU által rendelkezésre bocsátott fejlesztési források egyik alapvető célja, hogy erősítse a gazdaság versenyképességét, javítsa a közszféra intézményrendszerének hatékonyságát, ezzel elősegítve az ország EU-átlaghoz való felzárkózást. Ebből a megközelítésből kiindulva megállapítható, hogy magyar politikai elit még nem ismerte fel kellő mértékben az informatika jelentőségét – állítja Magyari Donát. Véleménye szerint az államigazgatásban az ad hoc leépítések hatása elenyésző, hiszen a tradicionális közigazgatási szerveknél leépített létszám többszörösét vették fel az EU-tagság feladataira hivatkozó, újonnan felálló intézményrendszerek. Eközben a valós államigazgatási reform évről évre elmaradt, az egységes, integrált informatikai rendszerek használatában nem történt előrelépés, ami pedig elengedhetetlen a hatékonyság érdemi javításához.
Mindeközben – a költségvetési hiány és az államadósság emelkedése mellett – a gazdasági versenyképesség folyamatosan csökken és az ország, az újonnan csatlakozottak közötti dobogós helyéről folyamatosan csúszva, sereghajtóvá válik: valós idejű, átlátható gazdálkodási rendszer által szolgáltatott adatok és információk, komplex informatikai megoldások nélkül gyakorlatilag nem lehet versenyezni sem a régi, sem az új EU-tagok vállalkozásaival és közszolgáltatásaival – közölte az SAP szakértője.
A választások utáni programalkotási időszakban több közgazdász fogalmazta meg javaslatait a költségvetési szféra „rendbe rakására” vonatkozóan. Ugyanakkor véleményünk szerint az államháztartási reform nem lehet azonos csupán az adóemelésekkel, költségvetési kiigazítási intézkedésekkel, hanem a szervezeti és intézményi rendszer strukturális átalakítására is szükség van az államháztartási működés fenntarthatóságának biztosítására.
A kormányzati támogatás közvetítő intézményrendszernek például a megnövekedett pályázatok száma fog kihívást jelenteni, ezt egyrészt kapacitásfejlesztéssel, amibe természetesen beleértjük az informatikai rendszerek jóval szélesebb körű (például ügyfélkapcsolati rendszerek (CRM), grants management) használatát; másrészt automatikus, normatív támogatási konstrukciók kidolgozásával lehet megoldani. Változás lesz az is, hogy a tisztán hazai költségvetési finanszírozású támogatások gyakorlatilag megszűnnek, mivel a megnövekedett nagyságú EU-s források társfinanszírozási igénye ezeket „elszívja”.
A támogatásokkal kapcsolatban azonban szükséges leszögezni, hogy azokat valódi szükségletre alapuló, megtérülési számításokkal alátámasztott fejlesztésekre kell felhasználni, nem szabad hagyni, hogy azzal elkényelmesedjenek a vállalkozások vagy a közintézmények. A csatlakozásunkkal ugyanis mind hazai szinten, mind nemzetközi összehasonlításban erősebb verseny is jellemzi a gazdaságot. Az EU-források arra valók, hogy a támogatások révén megvalósuló modernizációval megközelítsük, esetleg elérjük az EU átlagos fejlettségi szintjét, helytálljunk a „versenyképességi versenyben”.
Az éppen társadalmi egyeztetés alatt álló, 2007-től induló Igazgatás-korszerűsítési Operatív Programnak, illetve a Versenyképes Gazdaságért Operatív Programnak ezek lehetnek a legfontosabb kiinduló pontjai – jelentette ki a szakember.
Ehhez a kormányzati és magánszféra szereplőinek együttgondolkodása szükséges. Jó alkalmat nyújt erre az SAP Hungary 2006. szeptember 17–20. között megrendezésre kerülő tihanyi konferenciája, ahol immár második alkalommal önálló szekció foglalkozik az EU-támogatásokkal kapcsolatos stratégiai lehetőségek bemutatásával, a fejlesztési lehetőségek feltárásával – hívta fel a figyelmet a társaság közelgő rendezvényére Magyari.
