Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Négy évvel azután, hogy megszületett az önmagukat javítani képes számítógépek ötlete, megjelentek az első ilyen feladatot végző szoftverek.
Tíz évvel ezelőtt, az internetes technológiák terjedésének kezdetén, illetve a hagyományos informatikai megoldások egyre bonyolultabbá válásának idején gondolt arra az IBM egyik kutatója, Paul Horn, hogy valamit tenni kell, mielőtt mindez áttekinthetetlenné válik a halandó emberek számára. Ötlete egyszerű volt: olyan új komputerekkel, hálózatokkal, adattárolási rendszerekkel kell előállni, amelyek a biológiai szervezetekhez hasonlóan képesek saját maguk belső egyensúlyának fenntartására. Automatikus idegrendszerekre van szükség, amelyek – hasonlóan az állati szervezet ideghálózatához – képesek levezényelni a rájuk bízott rendszer alkalmazkodását a környezeti vagy belső változásokhoz. Ahogy az immunrendszer reagál például a vírusfertőzésekre, ugyanígy kell válaszolnia a jövő komputereinek az őket ért elektronikus támadásokra – idézte fel a 2001-es elképzeléseket a Business Week.
Kezdetben csak néhány, az önszabályozás fogalomkörébe tartozó megoldás lesz elérhető a felhasználóknak. A Microsoft például új operációs rendszerébe integrál egy olyan okos programot, amely érzékeli, ha a számítógép merevlemeze elromlani készül, ezt jelzi a felhasználóknak, akik gyorsan elmenthetik arról az ott őrzött anyagaikat. Több kisebb vállalkozás is jelentkezett olyan szoftverrel, amely megakadályozza, hogy a hálózatokra újonnan rákötött PC-k vagy laptopok megfertőzzék azokat: mielőtt a kapcsolat létrejönne átkutatják a „jövevényt”, lepucolják róla a vírusokat és egyéb károkozókat, illetve telepítik az új gépekre a felhasználó biztonsági politikájának megfelelő eljárásokat végrehajtó programokat.
Az IBM-nél Horn száz kutatót összefogó csoportot hozott létre víziója megvalósítására, amely összesen 475 automatikusan működő önvédelmi technológiát hozott létre. Ezeket a kék rózsás cég 75 szoftver- és hardvertermékébe integrálták. Az egyik legérdekesebb technológia neve eFuse, amely érzékeli a komputerchipekben jelentkező problémákat, és automatikusan kikapcsolja a hibás tranzisztorokat. Egy további okos megoldás újraindítja az áramkimaradás miatt leállt rendszereket, egy másik pedig – hasonlóan a közlekedési balesetek helyszínéről a forgalmat elterelő rendőrökhöz – eltereli a számítógépen folyó műveleteket hardvereke szűk keresztmetszeteitől, az úgynevezett üvegnyakaktól.
A Cisco Systems olyan hálózati termékekkel állt elő, amelyek figyelik a hálókon folyó forgalmat, és igyekeznek megtalálni az adatcsomagok éppen leghatékonyabb továbbításának útjait. Az adatközpontokban egyes helyeken alkalmaznak olyan szoftvereket, amelyek érzékelik, hogy melyik gép mennyire leterhelt, és el tudják terelni a feladatokat a több kapacitással rendelkező komputerek felé.
Az EMC adattárolási specialista Smarts nevű szoftvere a komplex informatikai hálózatok számos adatát figyeli az esetleges bajok okainak gyors megtalálásáért. Néhány hónapja például az európai telefonhálózatot üzemeltető Colt Telecom Group rendszere lelassult. A Smarts segítségével kiderítették, hogy a baj oka egyetlen madridi adatkapcsoló, sőt azt is megtudták, hogy pusztán a nyári hőség miatti túlmelegedésről van szó.
Az automatizálás következő lépése lesz a hibakiderítés összekapcsolása az önjavítással. Egyelőre kevés ilyen termék létezik – az egyik az IBM említett programja, amely lekapcsolja a processzorok hibás tranzisztorait. Ebbe a körbe tartozik ugyanakkor a Hewlett-Packard laborjaiban fejlesztett virus throtle nevű technológia, amely rendszeresen átnézi a számítástechnikai rendszereket, s ha károkozót talált az egyik berendezésben, azt gyorsan lekapcsolja, hogy ne fertőzze meg a hálózatot.
Egyes szakértők, például a bolognai egyetem komputertudósa, Ozalp Babaolu, úgy vélik, túl bonyolult feladat olyan számítógépeket konstruálni, amelyek átfogó módon képesek önmaguk gyógyítására. Azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a gépek tanuljanak egymástól, ha kapcsolatba kerülnek, sajátos módon lemásolva ezzel a természet alaptörvényének számító alkalmazkodási képességet. Abban egyetértés mutatkozik, hogy még ez is nagyon távoli lehetőség.
