Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jobb szerzői jogvédelem
„Felhígulás” mentes szerzői jogvédelmet ajánl a University of Maryland James Clark School of Engineering intézete. A digitális jogok menedzsmentjét (digital rights management, DRM) szolgáló technológiák hibája, hogy ha például száz felhasználó együttműködik egy anyag illegális lemásolásában, akkor összezavarodnak, összekutyulják az érintettek identitását, azaz ezzel a módszerrel felhigított, használhatatlan eredményt produkálnak. Min Wu a Clark School oktatója azt állítja, hogy az új megoldás segítségével egyértelműen elválaszthatók, és azonosíthatók a közös lopkodásban részt vevő felhasználók. Az új DRM-mel egyébként filmek, zenék, képek, dokumentumok is védhetők. A Sony BMG kiadó, amely nemrégiben nagy médiavisszhangot kavart azzal a kísérlettel, hogy saját jogvédelmi technológiát hozzon létre, kifejezte érdeklődését az újdonság iránt. Hasonlóan nyilatkozott az USA védelmi minisztériuma – írta a PCWorld.
A Cray kihívja a nagyokat
Nem hagyja magát háttérbe szorítani a világ nagy számítástechnikai cégei, a HP, a Dell, az IBM és a Sun által a Cray szuperkomputer-gyártó. Jan Silverman elnökhelyettes szerint a processzortechnológiák egész sorát egyetlen rendszerbe egyesítő megoldásokon dolgoznak, amelyek komplexitását mintegy elrejtik a felhasználók elől. 2007 elejétől olyan rendszereket fognak kínálni, amelyek meghatározott szuperkomputer-feladatok megoldására képesek. Két évvel később, mintegy második lépésként, ezeket a speciális alkalmazásokra kifejlesztett megoldásokat egyetlen rendszerben egyesítik. Végül a harmadik szakaszban mindezt kiegészítik egy szoftverrel, amely minden feladatot a technológia azt kezelni képes részéhez irányítja – adta hírül a Cray terveit a CNET.
Bekeményítettek a francia jogalkotók
Bűncselekménnyé nyilvánították a szerzői jogok megsértését, pontosabban a másolásvédelmi technológiák megkerülését a francai törvényhozás képviselői. Korábban egyes kormányzati tisztviselők azt javasolták, hogy ne tiltsák a kopizást, viszont a CD-kre és a DVD-kre kirótt speciális adóból kompenzálják az alkotókat a másolások miatt el nem adott lemezeik nyomán keletkező jogdíjhiányért. Ezt az ötletet azonban levetették a honatyák, és vele szemben inkább az Európai Unió szigort szorgalmazó ajánlásának megfelelő döntést hoztak. Az új törvény értelmében azok, akikről bebizonyosodik, hogy a másolásvédelmet megkerülő szoftvereket terjesztenek, hat hónapos börtönbüntetést kaphatnak vagy 37 ezer dolláros büntetést lesznek kénytelenek fizetni. Az ilyen programok használatának bűnében elmarasztalt állampolgárok pediglen ezer és négyezer dollár közötti pénzbüntetésre számíthatnak. Franciaországban becslések szerint 8-10 millió komputerfelhasználó tölt le rendszeresen szerzői jogvédelem alatt álló fájlokat – derül ki a Yahoo tudósításából.
Keresztbe tesznek az Apple-nek
Elő akarja írni a francia törvényhozás alsóháza a zeneletöltési technológiákat fejlesztő cégeknek, hogy megoldásaik legyenek kompatibilisek, átjárhatók egymás számára. Az ezt szabályozó törvény megalkotása láthatóan elsősorban az amerikai Apple Computer ellen irányul, amelynek iPod lejátszója, és iTunes webes zeneáruháza csak egymással használható, és ezek piaci súlyuk alapján kvázi monopóliumként működnek. A jogszabálynak megfelelő helyzetben például az iTunesen elérhető zenék nem Apple-lejátszókon is hallgathatók lesznek és az iPodoknak képesnek kell lenniük nem az Apple zenei formátumában – hanem például a Sonyéban vagy a Microsoftéban – rögzített számok lejátszására. Az Apple reakciója szerint ha a francai törvényhozás felsőháza is elfogadja a jogszabályt, az utat nyit a zenekalózkodás előtt, éppen abban az időszakban, amikor ennek legális alternatívái, így például a számonkénti díjért való letöltés kezd teret nyerni. Mások hozzáteszik ehhez, hogy a törvény fékezné az innovációt is, hiszen gyengíti az újítók lehetőségét arra, hogy mintegy elkerítsék megoldásaikat, és ezzel maguk arassák le annak hozadékait. Ezzel szemben a francia törvényhozók úgy látják, az eszközök közötti átjárhatóság felgyorsítaná az legálisan elérhető online-zene terjedését és más országokat is hasonló lépés megtételére ösztönözné – írta a CNET.
Gyenge kormányzati webhelyek
HTML-hibáktól szenved Nagy-Britanniában a kormányzati weboldalak többsége és nem úgy készítették el őket, hogy hátrányos helyzetű emberek kiszolgálására is alkalmasak legyenek – derült ki a University of Southamptom felméréséből. A vizsgálat szerint 60 százalékuk hibákat tartalmaz és 61 százalékuk nem felel meg a World Wide Web Consortium által felállított elérési standardoknak. A kutatókat az is meglepte, milyen sok HTML-hibát találtak az oldalak nagyobb részén, ugyanakkor az is, hogy a maradék 40 százalékuk viszont megfelelően működik. A hibák könnyen kiküszöbölhetők, a hátrányos helyzetű embereket segítő képességek kialakítása azonban már keményebb dió lesz. Mivel az ilyen gondokkal küszködő állampolgárok gyakrabban fordulnak kormányukhoz, önkormányzataikhoz számos problémájuk megoldásával kapcsolatban, segítséget kérve, igen fontos dolog, hogy kezelni tudják a hatóságok weboldalait – idézi a felmérés megállapításait a BBC.
A BT a T-Online nyomában
Háromezer-kétszáz ügyfelének küldött levelet a British Telecom (BT), amelyben közli velük, hogy átlépték a céggel mint internetszogláltatóval kötött szerződésükben megszabott 40 gigabájtos havi letöltési limitet. A figyelmeztetésben az is közlik, hogy vagy megfizetik a pluszkapacitás igénybevételének többletdíját, vagy búcsút mondhatnak a hozzáférésüknek. A BT nem akarja automatikusan megszakítani a túlletöltők internetkapcsolatát, azaz tolerálja az alkalmai túllépéseket, ám azt már egy kicsit soknak tartja, hogy egyesek rendszeresen havi 200 gigabájtokat „fogyasztanak”. Ez nagyjából ötvenezer zeneszám megszerzéséhez elég. A szolgáltató szóvivője szerint ennek alapján nyugodtan nevezhetünk egyeseket letöltésfüggőnek, hiszen ilyen mennyiség megszerzéséhez naponta, minden nap igen sok időt kell ezzel az elfoglaltsággal eltölteniük. A BT tavaly októberben hasonló levelet küldött 1800 ügyfelének, s bár egy részük fizetett, többségüket kizárták a cég felhasználói közül – derül ki a ZDNet híréből.
Technológiai wiki
Új wiki indult azzal a céllal, hogy napra készen tartsa a számítástechnikusok tudását a komputerekkel kapcsolatos problémákról. Hasonlóan a többi wikihez a Splunk Base wiki is nyitott a nép előtt, bárki felnyomhatja rá tapasztalatait az olyan számítástechnikai berendezésekkel kapcsolatban, mint a routerek, a szerverek, az adatbázisok stb. A felhasználók szerkeszthetik és napra készen tarthatják az informácibázist, lehetővé téve ezzel egy a gondok megjelenésével együtt fejlődő, azokra választ adó tudásgyűjtemény működését. Michael Baum, az új wikit kínáló Splunk vezére elmondta, hogy a hibakezeléssel kapcsolatos legnagyobb baj az egyes szállítók eltérő nyelvezetében keresendő. Azonos hibafajták is eltérő megjelölés alatt jelenhetnek meg, amit csak úgy lehet kiküszöbölni, hogy létrejön a rendszergazdák közös nyelve. Erre a legjobb módszer egy olyan wiki használata, amilyet cége indított – idézi a szakembert a CNET.
Európa leggyorsabb komputerét építik
Két rendszert akar kiváltani a brit kormány azzal, hogy 52 millió angol font ráfordításával megépítteti Európa leggyorsabb szuperkomputerét. A manchesteri és az edinborough-i egyetemen működő gépeket váltja ki a High-End Computing Terascale Resource (Hector) néven üzembe lépő berendezés, amelynek sebessége 100 teraflop lesz. Ez ugyan messze elmarad az IBM Blue Gene/L gépének 280 teraflopjától – ez a szuperkomputer a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratoryban üzemel –, de még így is elég nagy ahhoz, hogy az öreg kontinensen a legnagyobb legyen. A manchesteri „kolléga” idén befejezi földi pályafutását, míg az edinborough-i 2008 végéig marad szolgálatban. Lord Sainsbury brit tudományügyi miniszter szerint azért kell megalkotni az új gépet, mert az eddigiek kapacitása már kevés az új feladatok ellátásához. Jennifer Houghton, a Hector projektmenedzsere szerint a legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogy olyan programokat találjanak a géphez, amelyekkel ki lehet használni annak képességeit – idézte a szakembereket a BBC.
