Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azonosíthatatlan webhelytulajdonosok
Nem kevesebb mint 2,3 millió magánszemélyek vagy szervezetek által birtokolt webcímről nem lehet tudni, hogy pontosan kinek a kezében is van – állítja az USA illetékes hatósága a .com, .net és .org végződésű domainneveket tartalmazó úgynevezett WHOIS (Ki kicsoda?) adatbázis áttekintése alapján. A jelentés szerint az összes cím öt százaléka nem teljes vagy pontatlan információt tartalmaz a tulajdonosról, így ezek a webhelyek tökéletes ugródeszkát biztosítanak az internetes bűnözőknek tetteik elkövetéséhez, kilétük elfedéséhez. A hatóságok ugyanis a WHOIS adatbázis alapján igyekeznek beazonosítani a vírustámadások elkövetőit, a spam-, spyware- vagy adware-küldőket, így amikor az pontatlannak bizonyul, holtpontra jut a nyomozás. A hatóságok egy ideje noszogatják az érdekelteket, hogy tisztítsák ki az adatbázist, ám a dolog nagyon lassan halad. A domainnév-regisztrátorok kötelessége emlékeztetni ügyfeleiket, hogy rendszeresen frissítsék fel a róluk őrzött információt, ám az ezzel kapcsolatos kifogásokat összegyűjtő elektronikus panaszláda tartalmának tanulsága szerint az azonosítási problémáknak csak hatvan százalékát orvosolják a vétkesek – derül ki az Internet News összefoglalójából.
Japán böngésző készül
Kutatócsoportot hozott létre a japán kereskedelmi és ipari minisztérium egy olyan internetes böngésző létrehozásának előkészítésére, amelyet kifejezetten a szigetország felhasználóinak szánnának. A csoport, amelynek tagja a Panasonic és a Hitachi, azzal a japán kormánykörök által nyíltan vállalt céllal jött létre, hogy erősítse a szigetország befolyását az informatika, azon belül különösen az online-szolgáltatások világában – jelentette a ZDNet.
Terjed a legális zeneletöltés
Karácsonykor és újévkor jelentősen megugrott a legális internetes zeneletöltések száma az Egyesült Államokban. A karácsonyi ünnepeket követő héten 9,5 millió letöltést regisztráltak a zeneszervereken, ami új rekordot jelentett a heti letöltések számában. Az ezt követő héten már 20 millióra szökött fel a legális letöltések mennyisége, ami háromszorosa annak, amit a 2004-es év azonos időszakában mértek. Szakértők két tényezővel magyarázzák a jelenséget: egyrészt egy év alatt jelentősen nőtt a felhasználók birtokában lévő MP3-as lejátszók mennyisége, másrészt az ünnepek során sokan kaptak zenesite-okon felhasználható vásárlási utalványként működő kártyákat. Az elmúlt évben 147 százalékkal, 142,6 millióra nőtt a leglális zeneletöltések száma, s bár az év eleje mindig visszaesést hoz a fogyasztásban, elemzők úgy vélik, idén 750 millió–egymilliárd nótára ugorhat az így megszerzett zeneszámok mennyisége. Ez persze nagyon haloványnak tűnhet a fájlmegosztó oldalak forgalmához képest, hiszen azokon hetente mérnek 250 millió letöltést, ezzel együtt lehet, hogy új szelek kezdenek fújdogálni az online zenefogyasztás világában – adta hírül a CNET.
Szingapúr erősíti elektronikai iparát
Majdnem 600 millió dollárt szándékozik Szingapúr digitális iparágaira költeni az ottani kormány a következő évtizedben. A helyi fejlesztési központ által koordinált támogatásokat négy területre összpontosítják: a külföldi info-kommunikációs működőtőke becsábítására; olyan üzleti környezet kialakítására, amely arra ösztönzi a szingapúriakat, hogy a digitális médiában dolgozzanak; a kutatás és fejlesztés segítésére; illetve külföldi és hazai vállalkozások részvételével végrehajtott projektek pénzügyi hátterének megteremtésére. A kormányzat reményei szerint 2018-ig harmincezer új munkahelyet teremthetnek a program segítségével és ugyanerre az időpontra hatmilliárd dollárra nő az ország digitális iparának termelési értéke – idézi az illetékeseket a CNET.
It-felülvizsgálatok a brit iskolákban
Két vizsgálatot indít a nagy-britanniai iskolákban a szigetország kormányának oktatási infokommunikációs technológiákkal foglalkozó hivatala (British Education Communications and Technology Agency, BECTA). Az egyik a Microsoft licencmodelljeit veszi szemügyre abból a szempontból, hogy az azokra kiadott összegek mennyire térülnek meg, a másik az iskolák és tanulóik informatikai eszközeinek együttműködését elemzi. Owen Lynch, a BECTA vezetője az előbbi kérdéssel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy különösen nagy figyelmet kell fordítani egy szállítóra akkor, amikor annak termékei a piac meghatározóan nagy részét uralják, és garantálni kell, hogy „az iskolák és a felsőoktatási intézmények olyan széles termékskálához férjenek hozzá, amelyek használata összevetve a rájuk fordított kiadásokkal kiváló ár/érték arányt eredményez”. A BECTA ezért alaposan átnézi a Microsofttal kötött licencmegállapodásokat, értékeli, hogy az azokban lekötött pénzeszközöket érdemes-e továbbra is erre a célra fordítani. A rendszerek együttműködésének felülvizsgálatában azt akarják kideríteni, hogy a diákok ugyanolyan alkalmazásokat használnak-e otthon, mint az iskoláikban, és ha nem, az milyen problémát jelent számukra munkájukban – derül ki a The Register tudósításából.
Az Intel Indiában invesztál
Egymilliárd dollárt tervez befektetni Indiában a világ vezető chipgyártója, az Intel. A világcég legnagyobb Egyesült Államokon kívüli nem termelő vállalkozása – a bangalore-i szoftverfejlesztő központ – is az ázsiai országban működik. Az új befektetést várhatóan a következő öt évben hajtják végre, mégpedig két részre osztva: továbbfejlesztik az Intel ottani kutatási tevékenységét, illetve ígéretesnek tartott helyi cégekbe invesztálnak. Craig Barrett, az chipgyártó elnöke szerint vállalkozói tőkebefektetésekkel, a kormányzattal, az indiai iparral és oktatási intézményekkel együttműködve bővítik tevékenységüket. „Bár nem tervezzük helyi gyártókapacitások létrehozását, ennek lehetősége továbbra is fennáll” – tette hozzá. Elemzők a hírrel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy egy indiai mérnök fizetése hatoda a hozzá hasonló tudású egyesült államokbeli kollégája bérének – jelentette a BBC.
Kormányzati site-ok zár alatt
Kénytelen volt bezárni az USA egyik hivatala az egyik beszállítóknak szánt website-ját, mert azon olyan lyukak tántongtak, amelyeken keresztül a felhasználók belenézhettek egymás adataiba és bizonyos változtatásokat hajthattak végre azokban. A General Services Administration (GSA) azután csukta be eOffer oldalát, hogy egy tanácsadó jelentette a problémát, ám a két dolog között három hét telt el. A site-ot 2004-ben nyitották abból a célból, hogy a szállítók ajánlatokat tehessenek a kormányzati hivataloknak it-eszközök és -szolgáltatások szállítására. A hiba miatt a résztvevők belenyúlhattak egymás vállalati és pénzügyi adataiba, amivel teljesen eltorzíthatták az ajánlattételi folyamatot, továbbá ipari kémkedést valósíthattak meg. A GSA szerint semmilyen jelét nem találták annak, hogy bárki visszaélt volna a szoftverhiba teremtette lehetőséggel, a javítással pedig azért késlekedtek, mert a kezükbe kapott jelentés feldolgozása sok-sok időt vett igénybe – derül ki a New York Times híréből.
