Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Nehezen talált időpontot a naptárában ennek az interjúnak az elkészítéséhez. Ennyire sok munkát ad önnek a Matáv?
– Ha valaki, mint például én is egy új területre, s nem utolsósorban egy új országba kerül, arra ráömlenek a munkák, s esetemben is ez okozta, hogy a hosszas előkészítés után csak most tudtam időt szakítani erre a beszélgetésre.
– Volt-e már ideje arra, hogy belelásson a Matáv ön által felügyelt területeibe?
– A megérkezésemet követő egy hét alatt nagy vonalakban bemutatták nekem a Matávot, beleértve a felügyeletem alá tartozó műszaki területet is, s most már ismereteim finomításán van a sor, s azon, hogy mélyrehatóbban is megismerjem azokat a részeket, s megtaláljam azokat a lehetőségeket, amelyeket egyre jobban fejleszteni, kihasználni kívánunk.
– Az ön megítélése szerint műszaki szempontból milyen állapotban van a Matáv?
– A Matáv műszaki szempontból teljesen megfelel a Deutsche Telekom, vagy például a francia távközlési vállalat műszaki standardszínvonalának, s azok a műszaki technikák, amelyek a világban manapság használatosak, mind megtalálhatók a Matávnál is. Műszaki szempontból nézve tehát szabványosnak, illetve világszínvonalúnak tekinthető az itt található infrastruktúra és a berendezések sora.
– Akkor önnek nincs is dolga?
– Azért akad, hiszen a rohamosan fejlődő technológia miatt folyamatosan meg kell újítani rendszereinket. Gondoljon csak arra, hogy például tíz évvel ezelőtt az internetről vagy internetprotokollról szélesebb körben még egyáltalán nem esett szó, ma pedig már az utóbbit igyekszünk kiterjeszteni más hálózatok vonatkozásában is. A másik újdonság az úgynevezett WiMAX rendszer, amelyet igyekszünk stratégiai tervezésünk során is figyelembe venni, s ez az a technológia, amely – az infrastruktúrák terén – segít versenyhelyzetünk fenntartásában. Ezzel a meglévő, kiépített, fix hálózatot egészen az utolsó kilométerig ki lehet használni, s az utolsó ponttól kezdve az ügyfeleket már egy irányított rádiós kapcsolaton keresztül lehet közvetlenül elérni.
– Ennek megvalósítása a következő időszak egyik feladata?
– Nyilván nem csak ez, ez csupán az egyik olyan technikai megoldás, amelyet az átfogó koncepcióban figyelembe veszünk, s a jövőről szóló gondolkodásunk során mindenképpen szem előtt tartanunk azért, hogy a meglévő hálózatunkat minél költséghatékonyabban és gazdaságosabban ki tudjuk használni. De ott van még az úgynevezett integrált elérési eszköz (IAD – Integrated Access Device) megoldás is, amely lehetővé teszi, hogy egy berendezés segítségével az adott körzetben a legkülönbözőbb szolgáltatásokat (PSTN, ISDN, ADSL) tudjuk felajánlani, nyilvánvalóan mindezt úgy, hogy a közben a műszaki színvonalat folyamatosan a világszínvonalon tartsuk, illetve ahhoz közelítsük.
– Mindehhez sok pénz kell?
– Pontosan, s ezért is kell alaposan végiggondolni, milyen lépéseket, mikor kell megtenni azért, hogy hosszú távon jussunk hozzá ezekhez a jó állapotú és jól kihasználható hálózatokhoz.
– A Matáv az elmúlt időszakban évente százmillió dollár nagyságrendű összeget fordított beruházásokra. Mekkora összeget fordít napjainkban ilyen célokra?
– Terveink szerint a következő évben 21 milliárd forintot fordítunk ilyen beruházásokra, idén ennél kicsit többet költöttünk erre. Ha pedig megnézzük, hogy ebből az összegből mekkora hányadot fordítunk a hálózatba már beépült technikák szinten tartására, illetve milyen nagyságrendet fordítunk a jövőbe mutató technikákra, akkor ez utóbbi beruházások aránya 65 százalék. Itt a nagy sebességű bérelt vonalak, az ADSL, az internet, illetve az ezeken megvalósuló szolgáltatások fejlesztésére kell gondolni.
– Feltételezem, hogy tíz évvel ezelőtt teljesen másként nézett ki források megoszlása a különböző területek között.
– Pontosan így van. Tíz évvel ezelőtt elsődleges szempontunk a bekapcsolások számának növelése volt, s ez hálózati és csomóponti bővítéseket igényelt. Akkor tehát erre kellett koncentrálnunk a fejlesztések során, napjainkban pedig – mint ahogy már említettem – mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az időközben kialakított hálózatot a lehető legjobban kihasználjuk, s minden olyan jövőbe mutató fejlesztéssel kapcsolatos előkészületet megtegyünk, amely a nagyon kiélezett versenyhelyzetben előnyt biztosít számunkra.
– Ön kétéves kitérő után a horvát távközlési vállalattól érkezett a Matávhoz. Mennyiben különbözött az ottani technika, illetve munka az ittenitől?
– A legújabb alaphálózati technikák már ott is megtalálhatóak voltak két évvel ezelőtt is, az utolsó, vagyis az ügyfeleket elérő kábelhálózat viszont kevésbé volt kiépítve. Ott tehát a munkám során ennek a szakasznak a kiépítésére kellett koncentrálnom, illetve a kábelhálózat dokumentálását, menedzselését kellett elvégeznünk, hiszen ezek csak töredékekben voltak meg. Ennek során hasznosítottuk, átvettük a Matávnál kifejlesztett munkaerő-gazdálkodási rendszert.
– És a két évvel ezelőtti horvát vagy a mostani munkája jelent nagyobb kihívást az ön számára, vagy mindig az, amelyikben éppen van az ember?
– Nagyon nehéz összehasonlítani a kétféle munkát. Horvátországban annak idején egyfajta építkezés zajlott mind a hálózat, mind pedig az irányítási rendszerek terén. Jelenleg Magyarországon egy jól szervezett, meglévő hálózat található, s a rendszerek finomításán kell munkálkodni.
Diószegi József
