Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Olcsó dolog lenne Vlagyimir Iljiccsel poénkodni a Brunszvik Teréz program körül álló bál kapcsán. A program keretében a hátrányos helyzetű óvodák kaphatnak speciálisan kialakított számítógépet a hozzá való készségfejlesztő programokkal. Az IHM szerint minden rendben van, sőt! A csemeték a legfejlettebb eszközökkel válhatnak a tudásalapú társadalom alkotó tagjaivá, és ez minden pénzt megér. Szemünk fényei semmi esetre sem válnak droidokká, mert kutatások, felmérések szerint a számítógép használatnak több a pozitív hatása, mint a negatív. Az ellenzék akár az ügyészséghez is képes fordulni az óvodások számára kiírt számítógép-beszerzés ügyében, mert Rogán Antal szerint a 300 számítógép 300 milliós beszerzési ára irreális. Rogán úr sokak véleményének is hangot adott; az óvodások ne az enter gombot nyomogassák, hanem társaikkal, és az óvónénivel, óvóbácsival játsszanak inkább.
És mint leggyakrabban, mindenkinek igaza van, és mégsem.
Ad egy. Az IHM-nek el kell számolnia a köz pénzével, fillérről fillérre. Árlisták szerint az óvodáknak adott számítógépek listaára 3–4 százezer forint között van, de kerüljön mondjuk félmillióba, akkor is marad a programra költhető összeg fele. A szoftverek magyarítására, a továbbképzésekre, a kutatásokra ment el a maradék 150 millió? Nem sok ez?
Ad kettő. Elmúltak már – remélhetőleg – azok az idők, amikor az észt felülről osztották. Hadd döntsék el az óvónők (a szülőkkel együtt), hogy megpályáznak-e egy ilyen számítógépet, és hogy annak használatát hogyan építik be az óvoda életébe. A számítógép egy eszköz, amit lehet jól használni, és persze lehet károkat is okozni vele – ez csak az óvónőkön múlik. Szerencsére nem kötelező az óvodáknak pályázniuk, és reménykedjünk, hogy még sokáig nem lesz kötelező az óvodáskorú gyerekeknek informatikát tanulniuk.
Girnt József
