Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyakori, hogy a cégvezető felteszi a kérdést: itt a Linux, miért fizetnénk egy operációs rendszerért, amikor van olyan is, amelyet ingyen is használhatunk? Ahhoz, hogy a fizetni vagy nem fizetni kérdésre helyesen válaszolhassunk, érdemes a legfontosabb szempontokat – mint amilyenek a költség, az alkalmazási területek és a biztonság – megvizsgálni – mondta Németh László, a KFKI-csorthoz tartozó Evolit Informatikai és Szolgáltató Rt. szakembere.
Sokak fő érve a Microsoft-rendszerek ellen, hogy drágák, míg a Linux (a Unixre ez nem vonatkozik) olcsó vagy legalábbis jóval olcsóbb. Azonban egy linuxos vagy unixos rendszergazda költsége (fizetése) a többszöröse lehet egy microsoftosénak, ezért amit a vámon megnyerhetünk, azt rövid idő alatt a réven elúszhat – figyelmeztet Németh. Ráadásul az igazán jól integrálható Linux-verziókat komoly fejlesztő csapatok dobják piacra, ezért ezek nem is ingyenesek, és – érthető okokból – már a forráskódjuk sem szabad.
Felhasználási területüket illetően a három rendszer nem természetes ellenfele egymásnak, hiszen ott, ahol az office jellegű vagy más Microsoft-alkalmazások túlsúlya a jellemző, érdemesebb a kiszolgáló szerveren is Microsoft-rendszert futtatni. Lehetséges integrálni ezeket a megoldásokat Unix és Linux alá is, de számolni kell azzal, hogy nem lehet majd maradéktalanul kihasználni a programok nyújtotta lehetőségeket, ráadásul két üzemeltető szakemberre lesz szükség, akik szeretnének homogén szoftveres környezetben dolgozni. Készülnek már ugyan olyan Linux-verziók, amelyek office jellegű felhasználásaikban nyújtják majd mindazt, amit a Microsoft-termékek, de ezek megint csak nem lesznek ingyenesek és még nem bizonyítottak.
A nagyobb volumenű internetes vagy nagyvállalati szerverekre viszont jobbára szabad forráskódú rendszereket érdemes telepíteni, mert ezek jobb kalibrálhatósága, testre szabhatóbb volta megkönnyíti a speciális igények kielégítését. Ilyenkor jön jól, hogy az operációs rendszerbe a forráskód szintjén is bele lehet nyúlni, alakítani lehet azt az egyedi igényekhez.
Azért a zárt forráskód mellet szól, hogy a nyílt kód hibái is nyilvánosak, így könnyebben kihasználhatók – teszi hozzá az Evolit szakértője. A biztonság, a biztonsági rések voltak talán a Microsoft-rendszerek igazán gyenge pontjai sokáig. Természetesen Linuxon is vannak ilyen rések, csak erről kevesebb szó esik. Talán az „ajándék lónak” kevésbé nézik a hibáit. A Microsoft tényleg komoly lépéseket tett és tesz a biztonság növelésére. Havonta jelentkezik biztonsági frissítésekkel, és ma már nem csupán szavakban veszik komolyan a kérdést.
Általánosan elterjedt nézet, hogy 2005–2007 táján már csak két operációs rendszer lesz a piacon; a Microsoft és a Linux, ezek átjárhatóságában, jellemzőiben azonban egyre nagyobb lesz az átfedés. Hallani, hogy a Microsoft kiadja a forráskódokat egyes nagy felhasználóknak, és – mint azt már említettük – a fejlettebb Linux változatok nemcsak fizetősek, de a forráskódjuk is zárt, használatuk licencköteles lesz. Lassan tehát a két rendszer minden a felhasználókat érintő tulajdonságában egyre inkább hasonlít majd egymáshoz, azzal a csak programozókat érintő kitétellel, hogy az alapjaik különböznek.
Összességében elmondható: mindenki olyan rendszert válasszon, ami a felhasználási céljainak jobban megfelel. Mostanában a szolgáltatásközpontú megközelítéssel és az outsourcing terjedésével ezt már nem is feltétlenül a cégnek kell eldöntenie. Megrendeli a szolgáltatást, elmondja, milyen szintű rendelkezésre állást szeretne, milyen feladatokra vár megoldást. A szolgáltató pedig majd eldönti, hogy ezt milyen szoftverkörnyezettel tudja a leginkább biztosítani. Ilyen egyszerű is lehet! – állítja Németh.
