Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jól keresnek az internetszélhámosok
Egy nemrégiben végzett felmérés szerint tavaly összesen 1,2 milliárd dollárt veszítettek a bankok és a hitelkártya-kibocsátók az internetes csalásokon. A phisingnek nevezett visszaélésfajta alapja a világhálón lebonyolított tranzakciók növekvő száma, módszere pedig az, hogy a szélhámosok online-kereskedők vagy pénzintézetek küldeményének látszó e-mailekben keresik meg a felhasználókat, elkérik bankkártyaszámukat és más adataikat, amelyeket aztán hamis átutalásokra használnak fel. A kutatást lefolytató Gartner Group informatikai piackutató cég becslése szerint 2003-ban 57 millió egyesült államokbeli háztartásba jutottak el ilyen elektronikus levelek. Sok szakértő – nem igazán meglepő módon – úgy véli, a phising hozzájárul ahhoz, hogy az emberek ne tekintsék biztonságos kommunikációs csatornának az internetet pénzügyi tranzakcióik lebonyolításához. A Cyota informatikai biztonsági vállalkozás felmérésében megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésbé fog internetbankolni az ilyen szálhámosságok lehetősége miatt és 74 százalékukat tartja vissza a phising az internetes vásárlástól – idézte a vizsgálatokat az Internet News.
Megtriplázódott a filmkalózkodás Nagy-Britanniában
Egy 16 ezer ember megkérdezésén alapuló felmérés alapján a British Video Association (BVA) úgy becsli, hogy tavaly a szigetországban 1,67 millió ember másolt le jogvédett mozifilmeket, illetve tévéprogramokat. Ez mintegy háromszorosa a 2002-ben „mért” 570 ezernek. Az ilyen kalózkodás nyomán elszenvedett pénzügyi veszteséget 45 millió fontra teszik, aminek alapján a BVA szakértője, Lavinia Carey úgy véli: „egyértelműen óriási” veszély fenyegeti a filmforgalmazó ipart. Korábban fékezte a filmek internetes letöltését a másolt változatok kritikán aluli minősége, illetve a folyamat hosszadalmassága, ám a széles sávú összeköttetések terjedése megkönnyíti a dolgot, és kedvet csinál akár a „sorozatgyártáshoz”, azaz a másolatokkal való sefteléshez is. Carey szerint „a film-, a tévé- és a videoágazat szoros együttműködésben dolgozik a kalózkodás további terjedésének megelőzésén”. Eközben úgy látszik, egyelőre a „jut is, marad is” elve érvényesül, hiszen a BVA jelentése szerint 2003-ban 61 százalékkal nőtt a legális DVD-értékesítés Nagy-Britanniában – tudósított a BBC.
Háztartások ellensége a Sasser féreg
Biztonsági szakértők szerint a nemrégiben feltűnt Sasser komputerféreg elsősorban az otthoni felhasználók és az egyetemisták gépeit támadja meg, kevésbé veszélyezteti a céges hálózatokat. A McAfee antivísszoftver fejlesztője, a Network Associates szerint a kórokozó áldozatainak nyolcvan százaléka háztartásban működő komputer volt, de több mint ezer gépet fertőzött meg a Massathusetts Egyetemen is, miután egy óvatlan diák „bemutatta őt” az intézmény informatikai hálózatának. Az összes érintett számítógép mennyiségét igen nehéz megbecsülni, szakértők fél- és egymillió közé teszik a számukat. Bár a féreg nem okoz sok kárt és nem replikálja magát e-mailekben, állandó újrabootolásra készteti a komputereket, ami elsősorban azoknak okozhat fejfáját, akik munkaeszközként használják gépüket. Szakértők figyelmeztetik a nagyvilágot, hogy a Gaobot vagy más néven Agobot féreg, amely lassabban terjed, mint a Sasser, sokkal komolyabb bajokat okozhat kisöccsénél – jelentette a CNET.
Hasznos az it-személyzet biztonsági képzése
Komputerrendszerük biztonságának jelentős növekedését érték el azok a vállalatok, amelyek biztonsági tréningre íratták be informatikusaiknak legalább egy részét, illetve biztonsági minősítési programokat hajtottak végre – állapította meg az it-minősítések, köztük biztonsági bizonyítványok kiadásával is foglalkozó Computing Technology Industry Association (CompTIA). A szövetség jelentése szerint azoknál a cégeknél, amelyeknél az it-személyzet legalább negyede részt vett megfelelő felkészítésen, ötödével kevesebb biztonsági probléma adódott, azoknál pedig, amelyek minősítették magukat ebből a szempontból, 70 százalékkal javult az it-hálózatok védettsége. A CompTIA felmérésében megkérdezett szervezetek 15 százaléka járatta biztonsági tréningekre minden informatikusát 2003-ban, szemben a 2002-ben regisztrált 11 százalékkal, és 31 százalékuk taníttatta legalább a személyzet felét, szemben az egy évvel korábbi 22 százalékkal – derül ki az Internet News tudósításából.
Internetháborús hadgyakorlat
Kiberháború megvívására felkészített amerikai kadétok a National Security Agency alkalmazásában álló néhai hackerekkel küzdöttek meg nemrégiben egy speciális hadgyakorlaton. A négynapos tréningen olyan támadásokkal szemben kellett megvédeniük a katonai informatikai hálózatokat, amilyeneket nap mint nap indítanak azok ellen az aktív internetes támadók. Néhány dolog tiltott volt: például a diákok nem kezdeményezhettek ellencsapást, úgynevezett hackbacket ellenfeleikkel szemben és a felek nem használhattak zombigépeket denial-of-service támadások céljából. A védekezők sok olyan megoldást, eljárást használtak a csata közben, amilyeneket a civil életben is alkalmaznak az informatikusok. Az életszerűség kedvéért a kadétoknak előírták, hogy tartsák be a napi pihenőidőt, ám a támadók bármikor, így éjszaka is kísérleteztek, ahogy azt a való életben is teszik – adta hírül a CNET.
Vádolják a muszlin webhely adminisztrátorát
Perbe fogtak egy idahói egyetemistát azzal a váddal, hogy „szakértői támogatást vagy szolgáltatást” nyújtott egy olyan webhely működtetéséhez, amelyet az USA szövetségi hatóságai terrorista szervezetekkel hoznak összefüggésbe. Az eljárást, amelyhez egyelőre kevés hasonló van folyamatban, az úgynevezett Patriot Act nevében indították. Sami Omar al-Huszein Ph.D.-diák webmesterként tevékenykedett számos iszlamista csoport internetes site-jának üzemeltetésében. E webhelyek közül nem egyről mutattak linkek például olyan site-okra, amelyek támogatják az öngyilkos bombamerényleteket. Ennek alapján az ügyészség azzal vádolja Huszeint, hogy terrorista szervezeteket segített, míg védői szerint csak technikai munkát végzett megrendelőinek, fogalma sem volt arról, hogy a csoportok mivel foglalkoznak. Szakértők úgy vélik, az eset teszt lesz arra, meddig megy el a kormányzat az azokkal szembeni fellépésben, akiket terrorista csoportokkal való kapcsolattartással vádol. David Cole, a Georgetown University jogász professzora, aki bíróság előtt támadta meg a Patriot törvényt, kijelentette: a jogszabály szerint „azt is be lehet perelni, aki megjavítja egy a terrorizmust támogató csoport irodájában a faxot” – idézi az egyetemi oktatót a New York Times.
Leállították a kaliforniai e-szavazási rendszert
Visszavonta a kaliforniai elektronikus szavazási rendszer működési engedélyét az állam főügyésze, Kevin Shelley, és büntetőjogi vizsgálatot indított a hálózatban használt e-szavazási berendezések gyártója, a Diebold Inc. ellen. A cég egyik eszközének alkalmazását egyszer és mindenkorra betiltották. Shelley szerint a Diebold a félrevezetés bűntettét követte el azzal, hogy meggyőzte Kalifornia hatóságait az e-szavazási rendszer telepítéséről, miközben az még nem teljesítette a szükséges teszteket és nem rendelkezett a megfelelő megbízhatósági bizonyítványokkal. A gyártó válaszában nem tér ki részletesen a vádakra, hanem általánosságban megállapítja, miszerint bízik technológiájában és annak hasznosságában, és várakozással tekint a novemberi választások elé, amelynek sikeres lebonyolításában részt kíván venni – tudósít a Federal Computer Week.
Adómentes marad az interenet
Néhány kompromisszumot leszámítva adómentes marad az internet használata az Egyesült Államokban. A hosszabbítást nagy többséggel támogatta a szenátus és mögé állt Bush elnök is. A döntés a következő négy évre terjeszti ki a világháló 1998 óta tartó adómentességét. A támogatók egy része nem akart időkorlátot alkalmazni, míg az ellenzők, elsősorban szövetségi állami és helyi kormányzatok képviselői úgy vélik, az adózás bevezetése forrást biztosíthatna különböző központi támogatásokra, éppen úgy, ahogy az a telefondíjak közterheivel történik. Részben erre a felvetésre ad választ, hogy az internetes telefonszolgáltatás kivételt képez az adómentesség alól. További kompromisszum, hogy azokban az államokban, amelyekben már kivetettek valamilyen adót az internet-hozzáférésekre, fenntarthatják azt – jelentette a New York Times.
Adatgyűjtés a hálózat javítása érdekében
Felhasználóktól gyűjtött adatok segítségével akarják javítani az internet alapvető infrastruktúrájának minőségét georgiai informatikusok. A NETI@home névre keresztelt projekt keretében a programban részt vevő internetezők letölthetnek egy nyílt forráskódú szoftvert, amely telepítése után adatokat kezd gyűjteni arról, mennyi ideig tart a felhasználónak fellépni a világhálóra, milyen gyorsan válaszol a rendszer a kérdéseire, hány adatcsomagot fogad és küld adott időegység alatt stb. A megszerzett információt azután továbbítja a Georgia Tech intézetbe, ahol ennek segítségével a kutatók szimulációkon tanulmányozzák az internet működését. A projekt kezdeményezői szerint ezekkel a tesztekkel javíthatják a világháló technológiáját. A speciális alkalmazás telepítői meghatározhatják milyen adataikat továbbítsa a rendszer – ráadásul – visszajelzésként – minden begyűjtött információt a forrásul szolgáló gépen tárolnak a kutatás alatt, következésképpen a felhasználók ellenőrizhetik, mit tudtak meg szokásaikról a kutatók – adta hírül a Wired News.
Gyorsan szaporodnak a széles sávú hozzáférések
Elérte a negyven százalékot az Egyesült Államok otthoni internetfelhasználóinak körében a széles sávú hozzáférések aránya. Az adatot közlő Pew Internet and American Life Project egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott saját előrejelzését volt kénytelen felülbírálni, mivel abban még jóval szerényebb növekedést várt. A szolgáltatók tapasztalatai szerint nemcsak az új internetezők választják a gyorsabb kapcsolatot, hanem a régi fogyasztók egyre nagyobb hányada is dönt úgy, hogy nagy sebességű összeköttetésre cseréli le korábbi behívásos vonalát. Sokan közülük kihasználják a csökkenő árakat, elsősorban a vezetékes telefonhálózatokon kínált DSL-vonalak viszonylagos olcsóságát a kábeles megoldásokkal szemben. Emellett az is igaz, hogy a felmérésben megkérdezett felhasználók közül viszonylag kevesen indokolták döntésüket az alacsonyabb költségekkel, ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy egyre több időt töltenek a világhálón szörfözve, egyre többféle dolgot keresnek vagy intéznek el intenet-hozzáférésük segítségével, ezért akkor is megéri széles sávú összeköttetésre váltaniuk, ha az többe kerül, mert ezzel mérsékelni tudják a várakozással elvesztegetett időt. A hatékonyabb felhasználással hosszabb távon végül is a kiadásaik is csökkenhetnek – idézi a vizsgálati eredményeket a San Jose Mercury News.
