Az alkalmazásfejlesztés piacától öt-tíz százalékos növekedés várható idén – jósolja Verseghi-Nagy Miklós, az IQSYS Rt. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint egyre nagyobb szükség lesz a cég pályázói tapasztalataira a kis- és középvállalati szférában, a kormányzati megrendeléseknél pedig inkább a hangsúlyok EU-irányú eltolódása, mintsem az egyértelmű visszaesés lesz a jellemző. Az ipari, kereskedelmi, közmű-, valamint a távközlési ágazat nagy szereplői számára a legkézzelfoghatóbb változások az alkalmazásintegrációk területén várhatók. Egyre több nagy cég jön rá, hogy a korábbi, kesze-kusza informatikai állapotok pénzt és időt vesznek el az érdemi munkától, ezért mind vonzóbbak számukra a már elérhető, kiforrott integrációs eszközök. A technológiák konszolidációja során ez a két vonulat képezi a fejlődés fő irányát. Várhatóan a különböző üzletiintelligencia-megoldások, vezetői információs rendszerek népszerűsége is tovább növekszik. Épp ilyen kedvező jelenség az is, hogy az adatminőség egyre hangsúlyosabb szempont lesz a különböző vállalkozások számára. Növekszik az igény a vállalati dokumentum-, tartalom- és tudáskezelési megoldások iránt. Zavartnak tűnik viszont a kis- és középvállalati szegmens. Ezen vállalatok közül sokan nem értik, hogy miért kapnak ugyanarra a megoldandó feladatra 5 és 50 millió forintos ajánlatot egyaránt. Sokan nem értik azt sem, hogy mi a különbség az adatbázis és az adattárház között. Körükben a magas színvonalú szolgáltatások iránti igény csak fokozatosan alakul ki, de az elérhető uniós pénzek sokat lendíthetnek majd ezen. A 2004-es év nagy kérdése, hogy a felhasználói oldal fogadókészsége meglesz-e a támogatások igénybevételére. Technológiai szempontból a „küzdelem” a Java J2EE és a Microsoft .NET rendszerek alkalmazása között „dúl” majd. Erős a tendencia, hogy az integrációs és az új alkalmazások fejlesztő- és futtató környezete egy egységes platformot képezzen. Megjelent a piacon az egységes vállalati infrastruktúra-platform, ami alkalmazásszerver, portál, integrációbróker és fejlesztőeszköz együttese. Az IQSYS állam- és közigazgatási üzletágának tapasztalatai kettősek. Örvendetes, hogy az uniós csatlakozás több olyan informatikai beruházást is magával hoz, amely biztosan erősíti majd a keresletet. Példának okáért bizonyos uniós jelentések használata minden tagállam számára kötelező, és csak elektronikus úton képzelhető el. Ugyanígy a csatlakozás hozománya lesz, hogy különböző európai alapok (strukturális, kohéziós), államigazgatásra fordítható forrásai szintén az informatikai beruházásokra költenek majd (e-kormányzati fejlesztések, kormányzati infrastruktúra-fejlesztés). Ettől a két ténytől is a piac erősödése várható. Aggodalomra az adhat okot, hogy az idei, bizonytalan idejű költségvetési megszorítások a fenti, kedvező áramlatok ellenében hatnak. Több közigazgatási megbízást az utóbbi időben visszavontak, illetve a korábbi tervekkel ellentétben nem indítottak el. Mindezek ellenére a piac bizakodó, és a szereplők remélik, hogy ez a két, ellentétes áramlat végül a kívánt növekedés irányába mozdítja el az idei év mérlegét. A 2–5 éves, középtávú kilátások pedig egyértelműen kedvezőek. A korábbi visszaesést minden bizonnyal fellendülés követi, az ágazatba áramló uniós pénzek néhány éven belül biztosan kompenzálják vagy megfordítják a megszorítások következményeit – állítja Verseghi-Nagy. Az IQSYS igazgatója szerint a 2003-ban tapasztalt gazdasági visszaesés a banki szektort nem érintette, ezért várható, hogy az it jellegű beruházások iránti hajlandóság nem csökken. Szintén keresletet generálnak a tavalyi év bankfelvásárlásai, amelyek kedvező hatását a piac 2004-ben érzi majd igazán. További feladat a pénzintézetek számára a Basel II. hitelminősítési rendszerre való felkészülés. Természetesen ez is informatikai fejlesztéseket igényel. Nyitott még a kérdés, hogy a csatlakozást követően milyen rendszerbevezetésekre, átalakításokra kerül majd sor, és a külföldön honos anyavállalatok mennyiben terjesztik ki saját rendszereik alkalmazását magyarországi érdekeltségeikre.
