Az utóbbi egy-két évben hogyan változott a hazai it-piaci szereplők helyzete Magyarországon, kérdeztük a területükön vezető szerepet játszó társaságok vezetőitől.
Nem javult olyan mértékben az informatikai ágazat helyzete Magyarországon az elmúlt években, mint amilyen növekedés kívánatos lett volna, mint amilyet a szakmabeliek szerettek volna - mondja Ritter Attila, az EDS Magyarország ügyvezető igazgatója. E mögött elsősorban a hardverpiac gyengélkedése van, aminek legfőbb oka, hogy a 2000. év dátumváltási problémájának megelőzésére a legtöbb vállalat lecserélte eszközparkját az ezredforduló előtt, s ez a rá következő években érthető módon visszaveti a hardverkeresletet. Emellett ezen a részpiacon nagyon kemény verseny alakult ki: sok gyártó van jelen, hónapról hónapra jobb gépeket kínálnak, azaz nagyon gyors az innováció, s ezért végső soron a hardverértékesítésen jó esetben is csak hajszál vékony profitot lehet elérni.
Integrált vállalatirányítási rendszert forgalmazó és bevezető cégként általánosságban elmondható, hogy egyre több energiát és erőforrást kell fordítani szolgáltatásunk értékesítésre - közölte Kiss Sándor, a Würth IT Hungary Kft. cégvezetője. Ráadásul a Széchenyi-tervben meghirdetett - ERP rendszer bevezetésre fordítható - támogatás az olcsóbb, kevésbé komplex hazai fejlesztésű szoftverek értékesítését segíti jobban, mivel a támogatás nagysága egy nemzetközi rendszer bevezetési költségeinek még a tíz százalékát sem éri el.
Érezhető az informatikára költhető költségkeret csökkenése, és ebből következően a beruházások tudatosabb és körültekintőbb kiválasztása - közölte Molnár Imre, a Computer Associates (CA) magyarországi igazgatója, aki szerint a beruházások döntési ciklusa meghosszabbodott és a szállítói oldalon is erősebb verseny tapasztalható.
A korábbi irreális várakozások megszűntek a befektetők részéről és ezáltal közvetve egy kiegyensúlyozottabb, a valós igényekhez közelebb álló informatikai piac fog kialakulni - vélekedik Konkoly-Thege Szabolcs, a Symantec Kereskedelmi Képviselet területi igazgatója. Ennek már ma is részesei vagyunk: akár IT piaci munkavállalóként, akár gyártóként vagy rendszerintegrátorként nézzük, nehezebb pályán focizunk mindannyian. Nagyobb a verseny, mindenki jobban megszámolja a forintjait. Ez egészséges folyamat, nem élhetünk életünk végéig eufóriában. Az informatika szerepe is változik, egyszerű termelési eszközzé vált, amit működtetni kell, lehetőleg minél olcsóbban és minél biztonságosabban. Ezzel együtt az IT iparág még mindig ígéretesebb sok más területnél, és például a mobil eszközök magukban hordozzák egy következő dinamikus fejlődés lehetőségét, feltéve, hogy a biztonsági problémákat leküzdjük - bizakodik Konkoly-Thege.
Válaszadóinkat megkérdeztük, hogy véleményük szerint melyek a piaci helyzet romlásának okai?
Az IT piac jelen recessziója az amerikai piacon elindult visszaesés következménye, amelyet azonban a hazai gazdasági és politikai hatások is befolyásoltak - állítja a CA igazgatója. Ráadásul a piac külső hatások által generált negatív változása egybeesett egy további negatív jelenséggel, miszerint ekkorra vált nyilvánvalóvá, hogy a korábbi infrastruktúra beruházások eredményei nehezen számszerűsíthetők, és a korábbi nagy költségek ezért nem mindig igazolhatók. Az IT vezetők ezért rossz pozícióból indulnak a költségkeret igénylésnél, amiből következik a jelen beruházások erős költség-érzékenysége.
Romlott a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, s sajnos elsősorban a kormányzati szektorban - vélekedik Salamon Márton, az ICON Rt. elnöke. Az okok sokrétűek, és nem ritkán anyagi természetűek. A termék értékesítésnél elkopott a kereskedelmi árrés, néha gyilkos árverseny van, s a bonyolultabb konfigurálást, üzembe helyezési szolgáltatást, támogatást igénylő rendszer szállításánál sem lehet mindig érvényesíteni az árakban a hozzáadott értéket.
A vállalatok egy része a gyengébb üzleti eredménye miatt elhalasztja az új rendszer bevezetését, próbálja a lecserélésre már megérett szoftvert ideig-óráig foltozgatni - osztja meg tapasztalatait Kiss. Ahogy a piacon egyre több szereplő jelenik meg, úgy egyre nagyobb konkurenciával kell számolni, eközben a piac mérete sajnos nem ebben az ütemben növekedik.
A nagyobb gyártók - és ez a szoftverfejlesztők egy részére is igaz - a termékükhöz kapcsolódó szolgáltatások bevezetésével, fejlesztésével keresik a kitörési irányt ebből a helyzetből. Egymás után vásárolják fel a tanácsadó cégeket vagy hozzák létre saját szervezetükön belül a szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágakat. Az EDS helyzete két szempontból is speciális ebben az átalakulásban - mondja Ritter. Egyrészt, a cég 1962-es megalapítása óta szolgáltatásokkal foglalkozik, ezen belül az utóbbi időben Magyarországon is egyre jobban terjedő erőforrás-kihelyezést (outsourcing) az EDS találta fel, és ezen a részpiacon idehaza az EDS az első. Bizonyára ez a legfőbb oka annak, hogy az EDS Magyarország az elmúlt években is dinamikusan növekedett. Másrészt az EDS vállalati szinten exkluzív szerződésekkel rendelkezik a nagy hardver- és szoftvergyártókkal, így gyártófüggetlen szolgáltatóként az ügyfelek igényeire szabottan tudja ajánlani ügyfeleinek a hardvereket - mindig azokat az eszközöket és alkalmazásokat, amelyeket egy adott feladat ellátásához a legjobbnak tart.
Nem minden területen romlott - vélekedik a Symantec vezetője. Az IT biztonság például tartósan húsz százalék feletti növekedést produkált dollárban az elmúlt öt évben és még legalább öt évig hasonló növekedés jósolható. A romlást ugyanakkor csak relatívan szabad nézni, hiszen a legjobbak ma is szépen megélnek, legfeljebb a korábbi évekre jellemző extra profit nem termelhető ki. Az it-vel kapcsolatos létszámleépítéseket átmenetinek érzem. Némi szerkezetváltás után (ami persze a munkavállaló részéről tanulási- és kompromisszumkészséget igényel) a korábbi szakemberek meg fogják találni a helyüket az iparágban, hiszen a piacon működő eszközök száma egyre több. Egyre bonyolultabb, a korábbinál tudás-igényesebb rendszerek születnek. Ismét csak az IT biztonságot tudom példaként említeni: két-három évvel ezelőtt szinte elég volt a tűzfal rendszerekhez érteni, ma a közepes méretű rendszerek is legalább három-négy különböző elven működő alrendszerből állnak. Ezek mellé előbb utóbb hozzáértő kezek kellenek. Ugyanakkor a gazdaság általános recessziója is hat az it-iparágra. Természetes dolog, hogy a fejlődés hullámzik, de a hullámvölgy után emelkedésnek kell jönnie, ezért közép- és hosszútávon optimista vagyok - bizakodik Konkoly-Thege.
Milyen stratégiával lehet mérsékelni a negatív folyamatokat, csökkenteni a veszteségeket?
Cégünk próbál más IT cégekkel stratégiai partnerstátuszt kialakítani, például egy klasszikus hardver-szoftver forgalmazó cég a saját ügyfeleinél minket ajánl, és természetesen ez fordítva is működik - mutat egyfajta "túlélési" stratégiát a Würth vezetője. Emellett célunk minél több nemzetközi cégcsoporttal szerződést kötni, melyek optimális esetben akár öt-tíz új it-projektet is jelenthet évente.
A kulcs képességek fejlesztésére, a fókuszáltságra és az üzlet központú gondolkodás elsődlegessége - hangsúlyozza Konkoly-Thege. Azok a gyártók és szolgáltatók, akik a technológiát nem öncélúan, "minden létező betegség ellen" ajánlják, hanem a belső vagy külső üzleti igények megértésével szeretnének hozzájárulni egy szervezet pénz termelő képességéhez, tartósan sikeresek maradhatnak. Ahogy a technológia egyre összetettebbé válik és egyre nehezebb hozzáértő szakembert találni, úgy értékelődik fel a specializált tudás. A profit egyre kevésbé a hardveren, és egyre inkább a szoftveren, a szolgáltatásokon érhető el. Ez sokaktól új gondolkodást igényel.
Az it-vezetők számára azok a megoldások hasznosak, amelyek a már meglévő környezet jobb kihasználtságát és hasznosíthatóságát támogatják, valamint biztosítják a változó üzleti igények kiszolgálását a vezetőik által elvárt magas szolgáltatási szinten. Az it-szervezetek tehát egyre inkább szolgáltatásként kell, hogy működjenek az adott üzleti szervezetben, akár saját tulajdonú, akár outsourcing formában. A globális infrastruktúra-beruházásokról ezért átkerült a hangsúly az üzleti igényeken alapuló kiszolgálást segítő beruházásokra - vélekedik Molnár.
Milyenek az IT-cégek kilátásai az elkövetkezendő egy-két évre, tekintetbe véve a közeli EU tagság hatásait?
A következő évektől az erőforrás-kihelyezés gyors terjedését várja az EDS ügyvezető igazgatója. Az erősödő piaci versenyben a vállalatoknak minden erejükkel azon kell lenniük, hogy növeljék hatékonyságukat, és ennek legjobb eszköze, ha megszabadulnak az olyan tevékenységektől, amelyek nem tartoznak profiljukba. A cégvezetők általában a logisztika, a számvitel, a humánerőforrás-gazdálkodás területén érzékelik, hogy vállalatuknak túl nagy adattömeget kell kezelniük, amihez túl sok munkatársat alkalmaznak. Az informatika területén előbb az asztali számítástechnika problémáitól akarnak megszabadulni (kezdve a gyors technikai fejlődés követésétől egészen a megfelelő szakemberek alkalmazásának gondjaiig), innen jutnak el addig, hogy az alkalmazások kezelését is külső szakértőre kellene bízniuk. Ritter meggyőződése szerint a fejlődés iránya az, hogy a nagy- és közepes vállalatoknál csak az informatikai stratégia kidolgozásáért felelős szakemberek maradnak, az üzemeltetési feladatokat kiadják erre szakosodott szakértő cégeknek. A kisebb vállalkozásoknál ennek valamilyen változata valósulhat meg, minthogy ezeknek is szükségük van külső erőforrásokra IT-problémáik megoldásához.
Már lassan egy éve próbáljuk a közelgő csatlakozás "hátszelét" kihasználva kiemelni rendszerünk EU-konformitását és nemzetközi ismertségét. A csatlakozás minden magyar vállalat számára kézzelfogható előnyöket jelenthet az országok közötti kereskedelmet tekintve. Általánosságban inkább pozitív változást remélek, hiszen ezzel a cégek jelentős piacbővüléssel számolhatnak - jósolja Kiss.
Az EU csatlakozástól önmagában közvetlenül nagy csodát nem remélhető, de nagy veszélyektől sem kell tartani - közölte Konkoly-Thege. Azok a nemzetközi cégek, akik a magyar IT piacon meg akartak jelenni, már ma is itt vannak. Azok a magyar vállalatok, munkavállalók, akiknek a pénzük, képességük, vállalkozó kedvük megvolt, eddig is élvezhették a szomszédos országokkal való kapcsolat előnyeit. Az EU hatásait inkább közvetve tartom fontosnak, és elsősorban a pozitív oldalt látom: fejlettebb, szigorúbb piacra, szabályozókra számítok, ami bizonyos esetekben kényszerpályákat, értelmes kényszerpályákat jelent. Az it és it-biztonsági fejlesztésekben például számítok a nemzetközi szinten bevált szabványok és eljárás rendszerek jótékony hatására. Azok a partnereink, akik az IT piacban nem a dobozok mozgatásának lehetőségét látták, hanem idejekorán befektettek ilyen képességek megszerzésére, ma nagyon szépen profitálnak.
Az EU csatlakozás előnyös az it-cégek számára. Egyrészt az "EU-kompatibilitás" miatti beruházások miatt, amelyet EU erőforrások is támogatnak. Másrészt a csatlakozás ténye miatt, amit a már itt lévő külföldi tőke további kockázatcsökkentő garanciáként értékel, ezért várhatóan növekedhet a beruházási hajlandóság. Ez a fellendülés segítheti a hazai it-piac fellendülését és a hazai it-cégek fejlődését is - reménykedik Molnár.
Az EU tagsággal jár, hogy a kormányzat rá van, illetve rá lesz kényszerítve bizonyos rendszerek kiépíttetésére, ez mindenképpen piacbővítő hatású számunkra. További polarizálódás várható a cégek között, azaz az erősebbek növekedni fognak, a gyengék felszívódnak - prognosztizál Salamon. A piaci helyzet várhatóan jobb lesz, hiszen rengeteg még a megoldandó feladat. Az ICON elnöke szerint átmeneti jelenség lesz, hogy más országok vállalkozói Magyarországra fognak jönni, és nagyon alacsony áron tovább rombolják a piacot. Ezt addig lehet majd űzni, ameddig a vevők észre nem veszik, hogy kevesebb pénzért sokkal kevesebbet kapnak, hiszen e cégeknél hiányozni fog a helyismeret.
