Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évben a kelet-közép-európai régió kormányzatai megmutatták: komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy tartsák a lépést az IT-világgal – olvasható az Infinit hírlevelében a cseh Transitions Online-ra (www.tol.cz) hivatkozva. Felzárkózás és lemaradás, sikeres és kevésbé sikeres próbálkozások egyformán jellemezték a 2002-es esztendőt. 2002 meglehetősen gyenge év volt például a világ vezető távközlési cégei számára, de a közép-kelet-európai régió kormányai korántsem töltötték tétlenül, töretlenül folyt a térségben a modernizáció, a liberalizáció és az e-kormányzás némely formáinak kipróbálása.
A haladás egyik alapvető mozgatórugója nyilvánvalóan a politikai kényszer volt, hiszen az EU-csatlakozás küszöbén a régió kormányzatai számára az elsődleges feladat az acquis communautaire (közösségi vívmányok, azoknak a közös jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek összekötik az Európai Unió tagállamait) elfogadása, a piacok megnyitása volt.
A legdinamikusabb fejlődést talán – az egyébként a mostani csatlakozási körből kimaradó – Románia produkálta. Miután 2001-ben az EU elmarasztalta az országot a telekommunikációs szektor fejletlensége miatt, a román kabinet „megemberelte magát”, és az elmúlt év elején egy sor fontos távközlési törvényt és határozatot hozott meg. Idén januárban a telekommunikációs piacot – legalábbis papíron – liberalizálták. Lemaradó államból Románia az első olyan ország lett, amely valamennyi távközlésre vonatkozó direktívát beépítette nemzeti szabályozásának elemei közé, amivel kivívta az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia elismerését.
A távközlési liberalizáció – közelebbről a vezetékes távközlési piacok megnyitása – érdekében a régió más kormányzatai is fontos lépéseket tettek 2002-ben. Szlovákiában a nemzeti szolgáltató, a Slovenské Telekomunikacie (ST) monopolhelyzete 2002. december 31-én véget ért, január elseje óta az alternatív szolgáltatóknak – elvileg – lehetőségük van arra, hogy vezetékes telefonszolgáltatást kínáljanak ügyfeleiknek, jóllehet a tényleges piaci megjelenésüket az ST-nek módja van késleltetni.
Romániában óriási érdeklődés mutatkozik a vezetékes telefonpiac iránt. A RomTelecom monopolhelyzete idén januárban szűnt meg. Korábban több mint 300 szolgáltató jelezte, hogy belépne a piacra, ám a komoly üzleti tervek kidolgozásának szakaszáig már „csak” 75 cég jutott el; valójában az egykori állami telefontársaságnak egyelőre csak a nemzetközi és a távolsági hívások terén kell komolyabb konkurenciával számolnia.
A privatizáció egyébként számos nehézséget okoz a kormányzatok számára. A nyomott árakkal, visszavonulót fújó multinacionális cégekkel és folyvást átrendeződő konzorciumokkal jellemezhető piacon nem a mostani a legjobb pillanat a nagy üzletek megkötésére. Romániában 2001 óta és sok döccenővel zajlik a privatizáció, amely most jutott el odáig, hogy a görög Hellenic Telecommunications Organization (OTE) – eddigi tulajdonrészét 35 százalékról 54 százalékra növelve – többségi tulajdonosa lett a RomTelecomnak.
Úgy tűnik, hogy a cseh kormányt sem tartják vissza a mostoha piaci viszonyok attól, hogy eladja a Cesky Telecomot (CT). Már 2002 augusztusában találtak vevőt a cégre, ám az 51 százalékos tulajdonhányad privatizációja a mai napig nem történt meg. Jelenleg a távközlési vonalak 99 százaléka van a CT kezében, holott a piacon mintegy 30 további szolgáltató működik. A kormány nemrégiben jóváhagyta a távközlési törvény módosítását, amely lehetővé teszi a konkurens szolgáltatóknak, hogy bérbe vegyék a CT vonalait.
Az e-kormányzás terén a régió országainak még van hová fejlődniük. Romániában például még mindig a tervek szintjén áll az e-government program. Kis lépések, pilot kezdeményezések ugyan történtek, hamar kiderült azonban, hogy az adminisztráció és az állampolgárok mentalitása nagyon lassan változik. A kormányzatok számára tehát 2003-ban elsődleges feladat lesz a képzés és a promóció: amíg nem változik a hivatalnokok viszonya az e-kormányzathoz, amíg az állampolgárok nem tájékozottak a kérdésben, addig a technikai fejlesztések sem érnek sokat – írja az Infinit.
