Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lehet-e úgy kereskedni a távközlési átviteli kapacitással, mint a gabonával, a kávéval vagy a nyersolajjal ? – teszi fel a kérdést a The Economist. A válasz az, hogy bizonyos megszorításokkal igen. Ahogy Richard Elliot, a Band-x átvitelikapacitás-tőzsde szakembere elmondja, a sávszélességet nagyon könnyű értékvesztés vagy mennyiségi veszteségek nélkül egyik felhasználótól a másikhoz áttranszportálni. Emellett két vonalszakasz egyesítésével olyan új termék (egy eddig nem létezett vagy ilyen áron nem létrehozott összeköttetés) alakítható ki a két új végpont között, amire jó eséllyel van kereslet a piacon. Ugyanakkor a nyersanyagokhoz hasonlóan az átviteli kapacitásnak is vannak gyenge pontjai: ilyen az átvitel minősége, sebessége, aminek ellenőrzését a sávszélességbörzéknek kell elvégezniük a vevők érdekében. Emellett az árutőzsdék kínálati oldalán általában sokkal több szereplő van, és ez valószínűleg így is marad – teszi hozzá Baboss Csaba, a PanTel Rt. szakembere. Az árutőzsdék termékei helyettesíthetők egymással; egy londoni fob paritású búzaszállítmány elvileg kiváltható egy más kikötőben behajózottal, ezzel szemben a távközlési tőzsdék termékei kevésbé tradeable (helyettesíthető) javak, ezeknek – az erősebb földrajzi kötöttség miatt – mindig lesz egyfajta egyedi jellege.
Mindezek nyomán egyelőre a percben mért beszédátvitel spot piaca a legnépszerűbb a vállalatok körében. Az eladók ajánlatukban megadják, hogy mennyiért továbbítanak egy perc telefonbeszélgetést adott városba vagy országba, ahol rendelkeznek hálózattal. Amikor a hívás megérkezik a sávszélesség-vásárlótól, a tőzsde kapcsolási rendszere meghatározza, hogy az adott irányba melyik eladó kínálja a legalacsonyabb árat, és végrehajtja a kapcsolást. Minden üzletet névtelenül kötnek.
Az átviteli tőzsdéken keresztüli beszédkapcsolás-vásárlás egyik nagy előnye, hogy csökkenti a kockázatot, hiszen nekik köszönhetően nincs szükség hosszú távú kapacitásszerződések megkötésére olyan időszakban, amikor a hálózatok várható kihasználtságát nehéz előre jelezni. A fejlett távközlési piacokon ma több olyan szolgáltató is van, amelyik – a működéséhez szükséges készpénzigény miatt – költségszintje alatt kénytelen eladni sávszélesség-szolgáltatásokat. A tőzsde segítheti, meggyorsíthatja egyfajta piactisztító ár kialakulását, amely a pénzügyileg gyengébb szolgáltatók kiválása után jöhet létre – mondja Baboss.
A beszédátvitel mellett további népszerű tőzsdei tranzakciók az internetprotokoll alapú kapcsolatok tranzitjára kötött üzletek, amelyeket internetszolgáltatók kötnek forgalmuk átvitelére gerinchálózat-tulajdonosokkal.
A sávszélességtőzsdék egyelőre csak kis részét bonyolítják le a forgalomnak, de az általuk kezelt hívások száma gyorsabban nő az összforgalomnál. A brit Analysys tanácsadó cég szerint a börzék gyorsítják az iparág átalakulási folyamatát, amelyben a vertikálisan szerveződő cégek helyét egy horizontális modell, az adott szolgáltatásfajtákra specializálódott vállalkozások rendszere váltja fel. A liberalizáció kapcsán a domináns szolgáltató számára általában előírják a költségalapú összekapcsolási kötelezettséget mind a bérelt vonalak, mind a hangszolgáltatások kapcsán – teszi hozzá ehhez a PanTel szakértője. A hatósággal elfogadtatott költségeknél azonban adott esetben a domináns szolgáltató – üzletpolitikai okokból – a végfelhasználók egy részének olcsóbban szolgáltat. Ha a hálózati operátor és a szolgáltatást nyújtó cég két külön vállalat lenne, akkor ez nem történhetne meg, az új szolgáltatók esélyei jobbak lennének.
A sávszélesség tőzsdei kereskedésének következő lépése az lehet, ha lehetővé válnak speciális kapcsolások, például két városban két adott iroda összekötése. Pillanatnyilag az ilyen kapcsolási körök a legjobb esetben is két nap alatt hozhatók össze, ezért nem olyan, a hálózatokon könnyen terelgethető árucikkek, mint a beszéd- vagy az internetforgalom.
Néhány távközlési szolgáltatás „piaci árucikké” válik, illetve vált már Magyarországon is – mondja Baboss Csaba. Főleg a nemzetközi bérelt vonalas szolgáltatásokat érintette egy jelentős fajlagos áresés az elmúlt mintegy 1,5-2 évben. (Egy Budapest–Frankfurt 2 Mb/s sávszélességű menedzselt bérelt vonali kapcsolat átlagos ára például a két évvel ezelőtti szintnek a 20-25 százalékára esett vissza). A Magyarországról Nyugat-Európába induló nemzetközi bérelt vonalas hálózatok kínálata jelentősen nőtt. Két éve a – Matáv mellett – a PanTel volt a második szolgáltató, amely saját hálózati menedzseléssel képes volt ilyen szolgáltatást nyújtani, tavaly már minimum három ilyen szolgáltató volt, idén pedig legalább további két cég képes erre. Az áresést valamennyire ellensúlyozta a sávszélességigény dinamikus bővülése.
Komócsin Sándor
