A Tetra rendszert a kormány döntése alapján a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank közös vállalata, a Magyar Posta Tetra Rt. építi ki és üzemelteti majd, alapvetően a HM, a BM és a határőrség eszközeinek bevonásával. A beruházás három évre tervezett költsége 51 milliárd Ft, aminek Kalmár István, a Posta elnök-vezérigazgatója szerint 8 év alatt kell megtérülnie.
Borókai Gábor kormányszóvivő a döntésről tájékoztatva elmondta, hogy a kormány az üzemeltetésre évi 12 milliárd forintot szán. A megtérülési idő így reálisnak látszik, az 51,3 milliárdos bekerülési ár azonban nagy vitákat váltott ki, ami nem csoda, hiszen az elmúlt években 18–20, illetve 30 milliárdos beruházásokról szóltak az hírek.
A magyarországi Tetra rendszer létesítéséről csak idén nyáron született döntés, pedig a kiépítését sokan már hosszú ideje sürgették, így a Miniszterelnöki Hivatal – az előző és jelen kormányzati ciklusban egyaránt – amely a rendszer üzemeltetésére is aspirált. A másik „élharcos” az Antenna Hungária (AH) Rt. volt; a mai kiválasztott, a Magyar Posta 2000-ig szóba sem került. Azóta nagyot fordult a világ, a Posta állam lett az államban, az AH pedig jó esetben is csak statisztaszerepre számíthat.
A többségi állami tulajdonban lévő, távközlési üzleti terveket dédelgető Antenna maga akarta kiépíteni és üzemeltetni a Tetrát, partnerként felvonultatva a British Telecomot és a Motorolát. Számos tesztet és próbaüzemet levezényelt, újabb partnereket bevonva. A tesztrendszerek működtek a rendőrségnél, a BNV-n, az árvizeknél, majd harcba szállt a Tetra-konkurens francia–német TetraPol is, de mint megoldás a készenléti szervek számára, felmerült a GSM Pro technológia is, a Westel és az Ericsson gyámkodásával.
Az AH a balul sikerült tavaly őszi tőkeemeléses részvénykibocsátás után kénytelen volt lemondani a főszerepről, de e döntésében az is közrejátszhatott, hogy egyre nyilvánvalóbbá vált: a megerősített Magyar Posta ellen aligha lehet esélye. A HM, a BM és a határőrség eszközeinek bevonása, valamint a Posta és a Matáv-csoport között még a kormánydöntés előtt megszületett együttműködési szerződés után azonban az Antenna már alighanem lecsúszott mellék- és epizódszerepről is, ami a részvényének tőzsdei árfolyamán is meglátszik.
A Posta első embere a kormánydöntés után úgy nyilatkozott, hogy a több éve tartó tesztek után semmi szükség a tendereztetésre, hisz az eddigi tapasztalatok alapján lehet dönteni a szállítókról, a beruházás pedig nem közpénzből valósul meg. Utóbbi állítás – lévén az MFB és a Magyar Posta 100 százalékos állami tulajdonú – mindenképpen vitatható, ráadásul az első perctől biztos befutónak tartott Motorola is a verseny mellett állt ki, mondván: jobb úgy nyerni, mint másképp.
Végül valamilyen pályázatot mégis kiír a Posta, bár e cikk írásakor még nem lehetett tudni, hogy kik között és milyen megrendelésért. Elvben versenyezhet a Motorola, a Nokia, a Simaco és a Marconi az infrastruktúra kiépítéséért, és lehet ezzel együtt, vagy külön egy másik vetélkedés a készülékek szállításáért. A Motorola még a nyár végén úgy nyilatkozott, hogy az infrastruktúra és készülékek ára mintegy 30 milliárd forint lehet, amire persze számos egyéb tétel rakódhat még. Hogy ezek együttesen kitehetnek-e vajon 20 milliárd forintot, arról Motorola illetékesei igen bölcsen nem nyilatkoztak.
Márton György
Diószegi József