Ha valaki el szeretne igazodni az éjszakai égbolton, látszólag nincs nehéz dolga: bármely könyvtárban talál olyan könyvet vagy atlaszt, amely többé-kevésbé részletesen tartalmazza a csillagképeket és a nevezetesebb égi objektumokat. Ezek a nyomtatott források jó támpontot adnak, ha egy-egy fényesebb állócsillagot szeretnénk azonosítani. Más a helyzet a bolygókkal, amelyek a nevüket onnan kapták, hogy "bolyonganak" az égbolton, azaz a csillagokhoz és egymáshoz képest sincsen rögzített helyük. Ha például a Marsot keressük az égen, a legszebb nyomású atlasszal sem megyünk sokra, hiszen az csupán a „vörös bolygó" valamely múltbéli állását tartalmazhatja, ahonnan az már messze jár. Természetesen a csillagászati folyóiratok pontosan közlik az összes égitest koordinátáit, az ilyen adatok használatához azonban nem árt tisztában lenni olyan fogalmakkal, mint például az óraszög és a rektaszcenzió, mellesleg rendelkezni kell a mérésükhöz szükséges műszerekkel.
Sokkal könnyebb dolga van annak, aki az égboltot számítógépes atlasz segítségével böngészi, amely képes a pillanatnyi vagy bármely megadott időpontban érvényes konstellációt megmutatni. A PC-k hőskorában a Skyglobe volt a legismertebb ilyen program. A 90-es évek elején készült, és kezelte a 2000 fölötti évszámokat is. A dátumot automatikusan beállítja a program, a földrajzi helyet – Budapest – nekünk kell kiválasztanunk. Ezután máris rákerestethetünk egy-egy égitestre vagy csillagképre – sajnos csak angolul –, és azt a program rögtön a képernyő közepére állítja. Ezenkívül egérrel is mozgathatjuk az égboltot, de a zöldfülű „csillagász" ettől rögtön el is téved, ráadásul a shareware változat csak igen kevés csillagnevet ismer. Hiányosságai ellenére a Skyglobe ma is jól használható, de más programot is választhatunk, hiszen az internet ezen a területen is a bőség zavarát hozta. A Planetarium ...... honlapon csillagatlaszok tucatjait lehet fellelni, a Macintoshtól a Linuxon át az OS2-ig mindenféle operációs rendszerre. Természetesen a windowsos programok választéka a legnagyobb, amelyek közül több freeware termék, azaz időkorlátozás nélkül ingyen használható. Jó példa erre a Mooncalc, amely – mint a neve is mutatja – elsősorban a Hold megfigyelését segíti. A program menüpontjai közül kiválaszthatjuk, hogy „égi kísérőnk" mely nézete vagy paramétere érdekel (lást képünket), de a nap- és holdfogyatkozások időpontjait is tartalmazza, egészen 2100-ig.
Az eddig említett programok készítői a forma helyett a tartalomra koncentráltak, azaz egyszerű DOS-os felületet készítettek: ennél lehulló menük, hangeffektusok, animációk nem foglalják az értékes winchesterterületet. Ha valaki mégis valamivel dizájnosabb látványra vágyik, annak a Skymap ajánlható figyelmébe. Ez a program már használja az újabb windowsok menürendszerét. További többlettudománya a Skyglobe-hoz képest, hogy részletesebb katalógust tartalmaz a megkereshető égi objektumokról.
A mesterséges égitestek azonosításában is jó hasznát vehetjük az internetre kötött számítógépnek. Nap mint nap az űrhajók és műholdak tucatjai haladnak át Magyarország fölött, de mindegyik csak néhány percig látható, többnyire az esti órákban. Ha valaki arra kíváncsi, hogy az égen mozgó fénypontban melyik „szputnyikot" tisztelheti, nem kell mást tennie, mint a Yahoo portál Science/Astronomy oldalán a satellite szóra keresni, majd megadni a földrajzi helyet. Ekkor megjelenik az adott napon és helyről látható mesterséges égitestek listája, amelynek harmadik oszlopában látható időpontra klikkelve a program prezentálja az égbolt egy részletét, rajta pedig a kérdéses műhold útvonalát.
Tóth Gábor
Tóth Gábor