- A Novell kulcsfontosságú stratégiája a One Net, az egyetlen, egységes hálózat. Ez egy kicsit szlogenszerűnek tűnik. Mi a lényege, mitől más ez, mint az eddigi hálózati megoldások?
- A One Net a jövőképünk rendkívül tömör meghatározása. Ezek a meghatározások nagyon fontosak, mert ezekkel lehet a mélyebb gondolatokat valamihez kötni. A One Net stratégiájának megértéséhez meg kell vizsgálni, hogy a Novell hogyan látja az informatikai világot. Azt gondoljuk, hogy ma a legtöbb
változásnak, amelyet az informatikai piacon, a cégek, a felhasználók oldalán tapasztalhatunk, az internet a katalizátora. Például már Magyarország legnagyobb cégeinek informatikai vezetői is sok esetben azt mondják, hogy e-business társasággá akarnak válni, vagy a folyamataik nagy részét az interneten keresztül szeretnék megvalósítani. Tehát a cégek számára alapvetően fontos cél, hogy az internetben lévő üzleti lehetőségeket kihasználják. Vagy pontosabban: azt a hatékonyság-növekedést, költségcsökkenést, azt a többlet üzleti lehetőséget, azt a sebességnövekedést, amit az internettel lehet elérni. Ez az egyik hajtóerő. A másik, ami a nagyvállalati informatikusok számára fontos, hogy az informatika világa heterogénné vált. Ennek végleges eldőlését maga az internet határozta meg. Ma minden informatikai igazgató, aki józanul szemléli a világot, tudja, hogy minden területen a legköltséghatékonyabb, legmegfelelőbb megoldást - hálózati szolgáltatást - kell választani, s ez egyes esetekben lehet hogy Linux, NT vagy NetWare, de lehet Sun Solaris vagy IBM nagygépes rendszer.
- De mégis, mit takar a One Net koncepció?
- Mint említettem, az internet a változások motorja. A változások teremtette új lehetőségek mellett új megoldandó feladatok is vannak. Mi két fő, a változások előidézte problémát látunk: az egyik az, hogy rendkívül komplexek a rendszerek, a másik pedig ezek alacsony biztonsági szintje. A komplexitáson azt értem, hogy rendkívül sokféle rendszert használunk, és ma már egy IT-vezető a társaságánál meglévő néhány különféle rendszert is alig tudja átlátni és menedzselni. Bármelyik informatikai vezetővel beszélgetek, csak a problémákat és azokat a költségeket sorolja, amelyek az informatikai rendszerek felügyeletéhez, karbantartásához szükségesek, tehát ez egy komoly probléma. Ma, amikor egy hálózati szolgáltatást igénybe veszünk - például a fájlszolgáltatást - akkor még tudni kell, hogy melyik szerverhez csatlakozhatunk, vagyis nagymértékben korlátozott és nehézkes az információhoz való hozzáférés. A One Net koncepciónak az a lényege, hogy el fognak tűnni a határok a különálló hálózati csoportok - a vállalati hálózatok, az internet, az intranetek és extranetek, a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok - között, és ez az egész egy egységes rendszerré fog összeolvadni. A felhasználót egy dolog érdekli most és a jövőben is, hogy beléphessen ebbe a hálózatba, és használhassa azokat a szolgáltatásokat, amelyek érdeklik, amelyekre szüksége és természetesen amelyekhez jogosultsága van. Tehát amikor reggel bemegy a munkahelyére és belép a hálózatba - mi azt gondoljuk, hogy nem is sokára - fogalma sem lesz, hogy a vállalati hálózat szerverét használja, vagy például egy ASP-n keresztül éri el az alkalmazását , vagy az internet valamilyen szolgáltatását. Az összes különféle vállalati hálózat, a privát hálózatok, az intézményi hálózatok, a mobilkommunikációs rendszerek mind egy egységes hálózatba fognak összeolvadni, összeintegrálódni. Az egységes hálózatban, bárhol is lép be a felhasználó, mindenhol ugyanazt fogja látni, ugyanazokat a szolgáltatásokat tudja majd használni, és ez jelenti a jövő valóban hatékony üzleti környezetét. Ez a Novell One Net koncepciója.
- Hasonlíthatjuk ezt ahhoz, ahogy ma a villamosenergetikai hálózatokat használjuk?
- Ez egy jó példa. A felhasználónak az a fontos, hogy ha csatlakozik az eszközével a konnektorba, az gond nélkül működjön. Van egy központi menedzsmentrendszer, amely azt felügyeli, hogy 50 Hz-es és 230 V-os áram álljon rendelkezésre. Ha kiesik az egyik energiatermelő, akkor még ott van a többi a hálózatban, és biztosítják az áramot. Hasonlóan a One Net koncepcióhoz, ez sem azt jelenti, hogy egyféle hálózat lesz - a Novell-hálózat -, hanem azt, hogy a felhasználó egy egységes hálózatot fog látni.
- Ez a Novell stratégiája, amit most vázol?
- Amit eddig mondtam, az egy jövőkép, ezt a világot nem csak a Novell építi. Mi ehhez az építményhez infrastruktúra-elemeket gyártunk.
- Melyek azok az elemek, amelyekkel a Novell hozzájárul az IT világához?
- A címtár és a címtárra alapozott hálózati szolgáltatások. Cégünk szerint ahhoz, hogy az informatika új, hatékonyabb világa, ez az egyetlen, egységes hálózat létrejöjjön, szükségesek olyan platformfüggetlen, univerzális szolgáltatások, amelyek ennek a rendszernek a megvalósulását támogatják. Vegyünk példákat, hogy mire is gondolok. Az egyik alapszolgáltatás, hogy amikor valaki bejelentkezik a rendszerbe, a rendszer tudja őt azonosítani. Ezt nevezik autentikációs szolgáltatásnak. Szükséges lenne, hogy az egész rendszer - beleértve az összes különféle részhálózatot is - tudja, hogy a felhasználó mihez férhet hozzá. Ez ma még koránt sincs mindenhol megvalósítva, de az eszköz, a címtár már adott és ez lehet - szerintünk ez kell, hogy legyen - a következő lépés. Vagy említhetjük a policy managementet, vagyis amikor a felhasználó belép a rendszerbe, akkor az elé tálalja azokat a szolgáltatásokat, amit használni szokott. Vagyis a rendszer tudja, hogy mik a felhasználó preferenciái, hogy melyik alkalmazásokat szokta használni, hogy ne kelljen például újra a bookmarkjait beállítani, és keresni az alkalmazásokat. Vagy említhetem még a biztonsági szolgáltatásokat is. Nagyon fontos terület a rendszerfelügyelet, az asztali gépek, illetve ma már akár a szerverek központi címtáralapú menedzsmentje. További példa a csoportmunka és az internetelérés. Összefoglalva: a Novell szerepe ebben a világban az, hogy ezt a jövőképet már ma megvalósító, az előbbiekben felsorolt címtáralapú, platformfüggetlen hálózati szolgáltatásokat biztosítson. Ezeknek a szolgáltatásoknak az alapját pedig az új architektúránk, a DENIM, a Directory Enabled Net Infrastructure Model, vagyis címtáralapú hálózati infrastruktúra-modell biztosítja.
- A DENIM architektúrának mi a lényege?
- A DENIM, a címtáralapú hálózati infrastruktúra-modellünk a hálózati szolgáltatásaink megvalósítási terve. A DENIM-modellnek az a lényege, hogy a címtárat - az NDS eDirectoryt - platformfüggetlenné tettük és tesszük, és a különböző platformokra megírtuk. Az NDS eDirectory a NetWare mellett már Sun Solarison, Windows NT-2000-en, vagy Linuxon, illetve Compaq True64 Unixon is elérhető. Ez volt az első lépcső, és most, hogy a legtöbb vezető platformra kifejlesztettük az NDS-t, és van egy a piacon egyedülálló, valóban platformfüggetlen címtárszolgáltatás, a következő lépés a platformfüggetlen szolgáltatások fejlesztése. Ilyen konkrét megoldás már a közelmúltban bejelentett ZENworks for Desktops 3, a Novell címtáralapú asztaligép-felügyeleti szolgáltatása, vagy a Novell Modular Authentication Service, amely a jelszavas mellett biometrikus vagy chipkártyás azonosítást is lehetővé tesz.
- Ha a Novell a platformfüggetlen szolgáltatások irányába mozdul, akkor elképzelhető, hogy a NetWare-nek - a társaság hálózati operációs rendszerének - a fejlesztésével leállnak?
- Egyáltalán nem, mert a NetWare-nek nagyon fontos helye van ebben a rendszerben. Azt gondoljuk, hogy a NetWare mindig is egy lényeges kiszolgáló platformja lesz ennek az egységes hálózatnak. Ma például Intel környezetben a leggyorsabb internetes gyorsító szerverplatform NetWare-en fut. A NetWare mint a hálózati szolgáltatások platformja továbbra is fontos a cégnek, annak ellenére, hogy a társaság összbevételében csökken a szerepe, mert a fent említett más platformokra megírt Novell hálózati szolgáltatások egyre inkább meghatározóvá válnak. Mi a platformfüggetlen stratégiánkkal a választás szabadságát biztosítjuk a felhasználóknak.
- Az előbb említette a biztonság kérdését. Az NDS-t még mindig nem tudták feltörni a hackerek?
- Ez igaz. Ma már mind az internetes, mind a belső hálózatok biztonságának fontosságával tisztában vannak az IT-vezetők. Mióta a NetWare 4-es változatát piacra dobtuk, egyetlenegy sikeres betörésről sincs tudomásunk az NDS-sel kapcsolatban. Úgy látom, hogy ezt a cégünk talán nem is hangsúlyozza eléggé, miközben folyamatosan más rendszerek feltöréséről hallani. Az biztos, hogy ha egy vállalat nem a Novell hálózati operációs rendszerét választja, akkor is növelheti az alkalmazott rendszerének biztonságát, ha azt az NDS-be integrálja. Ha a címtárat ráépítjük ezekre a különféle operációs rendszerekre, az azt jelenti, hogy ha a felhasználó a jelszavával belép , utána már a címtár intézi, hogy a különböző platformokon lévő más és más szolgáltatásokhoz hozzáférjen annak megfelelően, hogy milyen jogosultsága van. Persze azt nem tudjuk garantálni, hogy mondjuk egy Unix rendszerben - ha a címtárat megkerülve biztosítanak szolgáltatásokat -, akkor az nem lesz feltörhetetlen, de lényegesen magasabb szintű biztonságot tudunk garantálni minden rendszer számára.
- Végül, merre halad a Novell?
- Társaságunk egy olyan világ felé igyekszik, amelyben a különféle hálózatok egyetlen, egységes hálózatként működnek együtt. Ennek megvalósításához pedig olyan hálózati szolgáltatásokat biztosítunk, amelyek valóban integráltan együttműködővé, vagyis hatékonnyá és természetesen biztonságossá teszik ezeket a különféle típusú hálózatokat - az intraneteket, az internetet és az extraneteket; vállalati és magánhálózatokat; vezetékes és vezeték nélküli hálózatokat egyaránt. Az a célunk, hogy platformfüggetlen, címtáralapú hálózati szolgáltatásaink használatával a felhasználók csökkenteni tudják az IT-rendszereik komplexitását, hogy egyszerűbbé váljanak a hálózatok, valamint hogy biztonságosan és gyorsan legyenek kibővíthetők és integrálhatók az alkalmazások és a cégek közötti hálózatok az internet biztosította új üzleti lehetőségek kihasználása érdekében.
Girnt József
Tóth Gábor