Az Európai Unió irányító szervezetei, közöttük az Európa Tanács, idén év elején döntöttek úgy, hogy nagyobb sebességre kell kapcsolni az unióban az információs társadalom kialakulásának folyamatát. Ennek hatására már tavasszal napvilágot látott egy összegző dokumentum, amely a kitűzött cél eléréséhez vezető utat igyekezett kijelölni. Ez az anyag felhívja a figyelmet arra, hogy a távközlés és az internet a modern gazdaság és a társadalom meghatározó szereplőjévé, infrastruktúrájává vált. A tudásalapú társadalom kialakulásának feltétele egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely ösztönzi a versenyt és az innovációt, ami végső soron a technológiákhoz való hozzáférés költségeinek csökkenéséhez, így az információs társadalom szélesedéséhez vezet.
Az új szabályozásban egységes feltételeknek kell vonatkozniuk a hálózat- és szolgáltatásépítésre, az e tevékenységekre szóló jogosultságok megszerzésére. Az engedélyezési folyamatot, eljárásokat le kell egyszerűsíteni. A régióban közösen kell elosztani a frekvenciákat, és egységes, piaci ismérvrendszer alapján kell meghatározni, hogy az egyes részpiacokon mely cégek élveznek meghatározó pozíciót. A kvázi monopolhelyzetben lévő vállalkozások túlsúlyának csökkentésére meg kell oldani, hogy más piaci szereplők is elérhessék a rézvezetékes hálózatokat. Miközben az általános szolgáltatási kötelezettség körébe tartozó feladatokat folyamatosan felül kell vizsgálni, az egyes országok szabályozásának az előfizetők érdekét kell elsősorban szolgálnia. Az EU egységes távközlési szabályozása várhatóan már a jövő évben megszületik.
Kiegészítve a távközlési szabályozási folyamatot, az Európai Unió versenyhatóságai azt vizsgálják, milyen módszereket alkalmaznak az egyes országok állami szervei a távközlési piaci folyamatok irányításában. Ezek az összehasonlító vizsgálatok kiterjednek a csatlakozni szándékozó országokra is, így eredményük befolyásolhatja azok uniós belépésének időpontját. Elemzők szerint mindennek magyarországi hatása már most is érezhető, megmutatkozik egyebek mellett a hírközlési törvény előkészítő vitáiban vagy például legutóbb a Matáv ADSL-szolgáltatásának bevezetése kapcsán meghozott HíF-döntésben (NAPI Informatika, 2000. szeptember, 8. oldal). Sokak szerint a technológiák és az azokra alapítható szolgáltatások sokfélesége a specializáció irányába mozdítja el az iparág vállalkozásait, azaz sok cég jön majd létre és működik a piacon. A szabályozásnak ennek megfelelően biztosítania kell a piacra lépés lehetőségét és a korrekt verseny kialakulását.
A közeljövőt érintő munkálkodás mellett már terítéken vannak a közelmúltban még csak a mérnökök fantáziájában élő technológiai rendszerekkel kapcsolatos technikai-gazdasági problémák is. A távközlési világszervezet (ITU) által idén nyáron rendezett egy hónapos konferencia központi problémája például az új típusú műholdas rendszerekkel kapcsolatos szabályozás volt. Az alacsony röppályán, tehát a most használatos szatellitek 36 ezer kilométeres magasságával szemben néhány száz kilométer magasan keringő műholdak segítségével sokkal több információ továbbítható, mint amit ma a műholdas technológia biztosít. Gondot jelent viszont, hogy az ilyen rendszerek nehezen irányíthatók, továbbá hogy az ilyen sűrűn elhelyezkedő műholdakból csak korlátozott számút lehet föld körüli pályára állítani. Az isztambuli értekezleten mindazonáltal már az volt a résztvevők egyik feladata, hogy kijelöljék az alacsony pályán keringő szatelliteket használó rádiókommunikációs hálózatok által igénybe vehető frekvenciákat.
Egyelőre még kissé futurisztikusnak tűnik egy további technológia, a föld felszíne felett 20–50 kilométer magasságban lebegő léghajókról biztosított sugárzás ügye. Az ilyen szerkezetek a föld forgásához képest egy helyben állnak (erről megfelelő technológia gondoskodik), segítségükkel 400-600 négyzetkilométernyi terület sugározható be. Ezeket az eszközöket a műsorszórásban és a mobiltávközlésben is fel lehet használni. Az isztambulihoz hasonló konferenciák feladata meghatározni azokat a frekvenciasávokat, amiket a léghajós információátvitelben használhatnak a szolgáltató vállalkozások.
DTóth István