Azt lehet valószínűsíteni, hogy ameddig az új MNB elnök nem jelent be unortodox monetáris lépéseket, addig nem is lesz fundamentális alapja a jelenleginél gyengébb forintnak..... kivéve, ha közben megváltozik a külföldi hangulat. Miközben pénteken életbe léptek az automatikus kiadáskorlátozó lépések az Egyesült Államokban, a piacok fejüket a homokba dugva nem vettek tudomást a közelgő kockázatokról. Márpedig homokban viszonylag kevés az oxigén, tehát semmi jó nem várható a következő hetekben a nemzetközi befektetői hangulat kapcsán. Korábbi írásainkban összeszedtünk néhány hírfoszlányt, melyek komoly recesszióra utalnak az óceán túloldalán. Itt egy újabb beszédes ábra, mely a Blackstone Group elnőkétől, Byrone Wien-től származik:
A lényeg tehát: az elmúlt évtizedekben a recessziók utáni kilábalások során az értékesítések növekedése nagyobb ütemben növelte a bértömeget, mint a vállalati profitot. Ennek azért van jelentősége, mert a kilábalást a fogyasztás tudja beindítani, fogyasztani pedig (hitel mellett) elsősorban bérből illik. A jelenlegi válságkezelés - vállalati szinten - a bérköltség-csökkentés volt, ami az aggregált keresletet nem segíti. Ha tehát nincs bértömeg növekedés, akkor az eladások jelenlegi növekedési üteme nem lesz fenntartható, tehát ördögi körbe jutunk... amíg a FED be nem száll a tőzsdére. Akkor tehát Marx lassan ismét kötelező irodalommá válik. De ez már messze vezet, ha a jelenhez ragaszkodunk, akkor továbbra is a kockázatkerülést javasoljuk, miközben 290 alatt euró vétel, 310-ben pedig euró eladás lesz a nyerő közép távon.
Misik Sándor
