Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kevésbé liberálisan gondolkodó média jelentősen és általában negatív irányban befolyásolja a Sziget Fesztiválról kialakított képet, pedig a reklámkampány, illetve a rendezvény teljesen eltér az általuk megjelenített víziók többségétől (extrém öltözetű punkokat mutogatnak, holott jó ha öt-hat ilyen illető lézeng a Szigeten). A fesztiváltól távol maradók ettől úgy érzik, nem az ő közegük a rendezvény, holott azt éppen a sokszínűség jellemzi – véli a Sziget márka fejlesztéséért felelős Fabricus Gábor, a Republic of Art Advertising & Branding kreatív igazgatója. A Próbakő Kommunikáció által végzett, a Hegyalja Fesztiválhoz kapcsolódó kutatás szerint a negatív tapasztalatok mellett az előítéletek is visszatartják a potenciális látogatókat. Sokan a vélelmezett kosz és szeméthegyek miatt nem mennek el, vagy csak egyszerűen másra költik pénzüket, drágállják a belépőjegyet, de számos távolmaradó olyan jellemzőket is kifogásol, amelyeket a fesztivállátogatók pozitívumként élnek meg, például a nagy tömeget, a rendezvény stílusát.
A Sziget pozicionálását nehezíti a célcsoport összetettsége is, nehezen fiatalodik ugyanis a Sziget közönsége: elég magas a fesztivál kezdete óta jelen lévő, 30 év körüli, egykori lázadó generáció aránya. Igaz, emellett megjelentek a fiatalabb, már a fogyasztói társadalomban szocializálódott korosztályok képviselői is. Őket sokkal inkább egyes divat- és kulturális irányzatokhoz lehet kapcsolni – vélekedik Fabricius. A két csoport nehezen összeegyeztethető, az utóbbit kevésbé érdekli a klasszikus értelemben vett kultúra, a sokszínűség vagy az együttlét – a technosátor közegének „népe” például elválik a Sziget-látogatóktól, nem vegyül, nem ismerkedik –, míg az előbbi közönségréteget részben épp ezek a tényezők vonzzák. Emellett a külföldiek aránya is jelentősen megnőtt a Szigeten, számukra a spanyolországi Ibiza Fesztiválhoz hasonló, ikonszerű rendezvénnyé vált az esemény. A nemzetköziség pedig erősíti ugyan a Sziget üzenetét, de sok magyar látogató – vélhetően rossz nyelvtudásának betudhatóan – ettől egyre kevésbé érzi otthon magát a Szigeten.
A fiatalok igényeit feltáró Hegyalja-kutatás arra is rámutat, hogy minél inkább koncert típusú élményt keres valaki, minél kevésbé kedveli a mainstream zenéket, annál vonzóbb lehetőséget jelent számára egy zenei fesztivál. A fő célcsoportot képező egyetemisták és főiskolások számára a legfontosabb szempont egy fesztivállal kapcsolatban az, hogy milyen – elsősorban külföldi – zenekarok lépnek fel azon, illetve hogy mennyibe kerül a belépő.
