Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amennyiben adományozásról vagy sportágak, művészek támogatásáról szóló hirdetés jelenik meg a médiában, általában a támogatók cégnevét kerülő, az iparágukat és a méretüket megjelölő kifejezésekkel azonosítják mecénásokat. A potenciális adományozó cégek szerint az adózási szabályok mellett a korlátozott sajtómegjelenési lehetőség, az ezzel összefüggő jogi bizonytalanság, valamint az adományozási kultúra hiánya miatt nem bővül a – jelenleg 30–130 milliárd forintos értékűre becsült – mecenatúra Magyarországon – derült ki a Mecénás Klub által szervezett szakmai találkozón. Az érdekeltek részvételével ezért egy – a jogi, s részben az üzleti kérdésekre is választ adó – etikai kódex összeállítását tervezi a szervezet, ennek első verziója május végére készülhet el. Az iránymutatás olyan kérdéseket lesz hivatott szabályozni, mint a szponzoráció és a mecenatúra megkülönböztetése, az adományozók médiában való megjelenésének feltételei, illetve a civilek egyszázalékos kampányainak kedvezményes beengedése a nyomtatott sajtóba. Az önszabályozásra szánt dokumentum így várhatóan használható elveket fogalmaz meg az elektronikus médiumok műsoridő- és a sajtótermékek felületgazdálkodásával kapcsolatban is.
Az elektronikus médiában ma komoly gondot okoz a médiatörvénybeli joghézag: a társadalmi célú kommunikáció eleve kimaradt a médiatörvényből, így elvileg azt kereskedelmi reklámként kell értelmezni, amennyiben nem minősül közcélú információnak. A szakértők szerint pedig ez meglehetősen esetleges, még akkor is, ha a Mecénás Klub által szervezett találkozón az ORTT képviselője az adományozó cégek megjelenését megengedő megítélésről biztosította a jelenlévőket – mondta Mórocz János, a Mecénás Klub képviselője. Arról, hogy mit szeretnének elérni az érintett cégek, egyelőre annyit tudni, hogy optimális esetben külön rovatok, illetve nem reklám jellegű, beszélgetős műsorok formájában juttatnák el az adományozással kapcsolatos információkat a nézőkhöz és olvasókhoz. Arról pedig, hogy mely cég kaphat helyet a műsorfolyamban, egyelőre nincs javaslat; az egyik kereskedelmi televízió tavaly felmerült ötlete szerint akár az adomány összegéhez is lehetne kötni a megjelenést – jegyezte meg Mórocz. A szakértő hozzátette, hogy sok esetben anyagi megfontolások miatt kerülik a cégnév nyilvánosságra hozatalát, nagyobb hirdetési bevételt remélve.
A nyomtatott sajtóban ugyanakkor a civil szervezetek tapasztalatlansága és szűkös forrásai is gondot okoznak. Az 50–70 százalékos kedvezménnyel kiharcolt „hirdetési felületet” ugyanis számos esetben nem a megfelelő minőségben használják fel – mondta a találkozón Papp Béla, a Ringier Kiadó Kft. vezérigazgatója. Az adományozók szerint ugyanakkor sok múlik a szerkesztőkön és az újságírókon is, hírértékűnek találják-e az adott eseményt, illetve megengedhetőnek a támogató nevének közlését.
Az adományozás kedvezőbb adójogi megítéléséért közel egy éve lobbizik a Pénzügyminisztériumnál a Mecénás Klub. Míg az USA-ban az adózás előtti eredmény 1, Nagy-Britanniában 0,44 százalékát szánják jótékony – egyben adóoptimalizáló – célokra a cégek, Magyarországon ennek töredéke jellemző. A szervezet szerint a társasági adó egy részének irányíthatósága – az szja 1 százalékához hasonlóan – lendítené fel többek között az adományozási kedvet, a tervek szerint már a 2006-os adótörvényekben.
