Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hatályos adótörvényekben eltérő szabályozás vonatkozik általában az ajándékokra és az ezek egyik alesetének számító üzleti ajándékokra – derül ki az APEH legújabb tájékoztatójából.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes a legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből az 500 forintot meg nem haladó összeg. Az ajándékhoz hasonlóan a magánszemélynek adott üzleti ajándék is természetbeni juttatásnak minősül, ugyanakkor esetében nem alkalmazható az 500 forintos adómentes értékhatár.
E helyett speciális szabályozás vonatkozik rá, amelynek értelmében nem kell megfizetni az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adó egy részét. A számítás módja az, hogy a tevékenységben személyesen közreműködő tagok létszáma után nem kell kifizetni egy fejenként 1500 forint rész 44 százalékát (a reprezentáció ugyanis adóköteles juttatás, ahol az adó mértéke 44 százalék). Az üzleti ajándékot a törvény a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándékként definiálja, kizárja ugyanakkor ebből a körből az értékpapírokat.
Az ajándékok mellett reprezentációs költségként csak szolgáltatást lehet elszámolni. Ide tartozik így a vendéglátás, az ehhez kapcsolódó utazás, szállás és szabadidőprogram (NAPI Gazdaság, 2003. november 6., 8. oldal). Nem adóköteles a reprezentációra kifizetett összeg azon része, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka, de legfeljebb 2 millió 500 ezer forint. A közhasznú, illetve társadalmi célú jogi személy a reprezentáció és az üzleti ajándék együttes értéke alapján számítva a ráfordítás 10 százaléka után nem köteles adót fizetni. Ez az összeg ugyanakkor nem lehet nagyobb, mint az összes bevétel 10 százaléka.
