Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy ország turisztikai vonzerejének növelése a versenyszféra marketingtevékenységéhez hasonló feladat. Figyelembe véve az ország erőforrásait, erősségeit és gyengeségeit, feltérképezve a szükségleteket kell kialakítani stratégiánkat és meghatározni kínálatunkat - lehetőleg olyant, amilyennel más nem állhat elő a piacon - véli Bíró Péter. Az EU-integráció elsősorban a piacok integrációja, és csak akkor sikerülhet jól bekapcsolódnunk a közösségbe, ha a magyar piacot sikerül jól összeilleszteni a többiekével. Az elnök szerint csak a kínálat meghatározása után kezdődhet el a kommunikáció, az ország imázsának építése. A stratégia kialakítása és koordinációja pedig csak kormányzati szinten valósulhat meg sikeresen.
Az EU kapujában végig kell gondolni, hol és hogyan tudjuk Magyarországot a nemzetközi versenyben pozicionálni, ám ehhez az elnök szerint marketing-gondolkodásmódra van szükség. Az országpropaganda célterülete minden fejlett gazdaságú ország - az EU-n kívülieket is beleértve -, minden jelentős multinacionális vállalat, s nem elhanyagolható a közvélemény sem, amely a hitelességet igazolja vissza. Stratégiánkat az ő igényeik figyelembevételével kell kialakítani - tette hozzá Bíró.
Véleménye szerint Magyarország adottságait figyelembe véve az idegenforgalom a jelenlegi teljesítményének többszörösére is képes lehetne. Ám a jelenlegi kínálatunk gyengesége, sőt romló minősége miatt - vendéglátó-ipari problémák, a Balaton vízmennyiségének csökkenése, időnkénti szúnyoginvázió - a turisták száma csökken. Kormányszinten fel kellene ismerni, hogy ha a turisztika olyan terület a magyar gazdasági palettán, amit érdemes fejleszteni, akkor koncentrált intézkedések szükségesek. Például a Balaton vízszintjének csökkenése nem istencsapása, hanem ellenkezőleg, ez versenyelőny is lehetne Magyarország számára - hangsúlyozta Bíró. Az alacsony vízszint miatt a déli parton regionális üdülőközpontot lehetne kialakítani kisgyermekes családok számára, ám a mintegy 70 kilométeres szakasz településeinek koordinációja kormányszintű feladat lenne: az igények felmérése, hogy melyik önkormányzat mit akar fejleszteni, s ehhez a szálláslehetőségeket is kialakítani. A kormány ehhez adókedvezményeket adhat és nemzetközi tőkét is idevonzhat.
Egy másik példa a borászat. A magyar fogyasztók csak néhány éve igényes borivók, miközben a sörfogyasztás, köszönhetően az intenzív kommunikációnak, teljesen beépült a fogyasztási szokásokba. Kormányzati stratégiai kérdés lenne, hogy fontos-e a borászatot talpon tartani. Ha igen, akkor marketingszemlélettel könnyű belátni, hogy a magyar bor elsődleges piaca Magyarország. Így a bor kommunikációját nem arra kellene építeni, hogy hogyan lehetne külföldre minél többet exportálni, mert ez korlátozott lehetőség. A belföldi piacot kellene kialakítani, különben a magyar borászat nemcsak külföldön szenved vereséget, hanem - a jó nevű importboroknak köszönhetően - belföldön is. Makromarketing-feladat volna a hazai igények alakítása a magyar borok iránt.
A harmadik példa a kutatás-fejlesztés, amelyre a magyar kormány már talált igazi marketingmegoldást, az igényekből kiindulva. A kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelése nemzetközi igény: úgy kell mérsékelni a költségeket, hogy a sikeresség ne csökkenjen. Magyarország a nemzetközi munkamegosztásban a tudományos kutatás területén fontos szerepet vállalhat, ha állami koordinációval, a közreműködés különböző formáival elősegíti a kutatóintézetek, a multinacionális vállalatok kutatás-fejlesztési részlegeinek idetelepítését. A hazai felsőoktatás színvonala, a kutatói tevékenység elismertsége, a magyar kreativitás olyan többletértéket tud adni a nemzetközi gazdaságnak, amit az megfizet, s ezzel valóban integrálódunk a nemzetközi piacba.
A fenti példák marketingstratégiai kérdések, amelyek kormányszintű állásfoglalást igényelnek. A szétosztható pénzek felhasználását is irányítani kell: melyek azok a területek, ahol vannak lehetőségeink a nemzetközi munkamegosztás piacán, s melyeket kell fejleszteni. Ez lehet az osztás alapja. Az államháztartási kiadások csökkentése fontos, de csak rövid távon oldhat meg problémákat. A marketingszemlélet hosszabb távon segíthet a megfelelő megoldások kialakításában.
