A termelők természetes viselkedése, hogy áruik és szolgáltatásaik fogyasztása érdekében leggyakrabban a reklámok segítségével próbálják meg a fogyasztók preferenciáit befolyásolni. A reklámok az egyes fogyasztói rétegekre eltérően hatnak. Ehhez képest is meglepő következtetésre jutottak Tárki kutatói. A szociológusok a háztartás-monitorvizsgálat keretében nyert adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon a reklámok általában negatív véleményeket váltanak ki az emberekből. A többség megítélése szerint a reklámok elsősorban felesleges dolgok vásárlására buzdítanak.
A reklámok megítélésében és a hazai termékek preferálásában egyértelműen generációs különbségek tapasztalhatók a fogyasztók között. A fogyasztói véleményt jelentősen befolyásolja az életkor. Leginkább a 18-29 évesek tolerálják a reklámokat. Ebben a korosztályban a legkisebb az ellenállás a reklámokkal szemben, és ők használják fel az így kapott információkat fogyasztási döntéseik során a legnagyobb arányban. Az adatok szerint minél tehetősebb egy fogyasztó, annál fontosabb számára, hogy a választott termék ne csak jó minőségű, de tetszetős formájú és esztétikus is legyen. A magasabb iskolai végzettség is fogékonyabbá tesz az áru szépségére. Mindezt pedig felerősíti a reklám.
A szociológusok értékelése szerint a magyar társadalom a hazai vagy külföldi termék kérdésében is megosztottnak mondható. A megkérdezettek fele nem ért egyet azzal az állítással, hogy akkor is magyar gyártású terméket vásárol, ha egy hasonló értékű külföldi termék olcsóbb. A fogyasztók közül az idősek, a nyugdíjasok, valamint a kisvárosban és falun lakók választják az átlagnál nagyobb mértékben a hazai termékeket. Csupán minden negyedik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy ebben a döntési helyzetben az úgymond magyar termék érdekében többletköltséget is vállalna.
(NAPI)
