A megnyíló európai uniós források, az átgondolt, komplex területfejlesztés adhat választ azokra a kérdésekre, amelyek másfél évszázad alatt vetődtek fel, nagy folyóink szabályozását követően. A Duna, a Bodrog, a Tisza, a Dráva mentén szinte ugyanazokra a természeti és társadalmi problémákra kell megoldást találni. A folyók természetes árterében hatalmas ökológiai, kulturális és kiaknázatlan gazdasági értékek vannak. Az Ős-Dráva program készítőinek meggyőződése, hogy egy újragondolt területhasználati struktúra, valamint vízgazdálkodási és támogatási rendszer képes megoldást nyújtani a kialakult problémákra.A program által érintett terület, az Ormánság, Baranya déli szegletében található. A néprajzi kutatások szerint a vízzel való gazdálkodás, a víz nyújtotta bőség jellemezte az ország ezen részét a honfoglalás kora óta. A folyók – közte a Dráva – szabályozása, az egyoldalú lecsapolási szemlélet, a víz energetikai hasznosításának kialakulása romló természeti és gazdasági környezetet teremtett. A Dráva fenéksüllyedése miatt nem az árvízveszély, hanem a terület kiszáradása, a gazdálkodás ellehetetlenülése a fő probléma. Ezzel párhuzamosan nagy csapadékok idején a belvíz okoz gazdálkodási nehézségeket, tekintettel a vízelvezető árokrendszer forráshiányból eredő kedvezőtlen állapotára. A víz szerepe a térségben a korábbi meghatározó jelleg mellett háttérbe szorult és hiánya problémákat okozott (vizes élőhelyek pusztulása). A kedvezőtlen helyzetet tovább rontja a terület periferikus jellege (határfolyó). A hidegháború, majd a rendszerváltás vesztese volt ez a térség: az itt élők közösségei szétzilálódtak, aki tudott, a jobb megélhetés reményében elment. A munkanélküliség közel 30 százalékos. Több, a térséget érintő tervezési munka és sikeres pályázat után az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. menedzseli az Ős-Dráva programot, amelynek forrása az INTERREG III/A szomszédsági program. Lényege, hogy a Dráva és a területre befolyó kisebb vízfolyások felhasználásával lehetővé váljanak ökoturisztikai, biomassza- és hagyományos tájgazdálkodási projektek (például legeltetéses állattartás, méhészet, gyümölcstermesztés). A program megvalósulása során a természeti értékek megőrzésre és fejlesztésre kerülnek az optimális „vízbőség” felhasználásával.A tervezési terület 416,2 négyzetkilométer és közel 50 települést érint. A program eredményeként 3000 hektár erdőterület, 2000 hektár mezőgazdasági terület öntözése, kedvező vízháztartása válik valóra. A vizet 81,7 kilométeres csatornarendszer (zömében a természet által kialakított árokrendszer) juttatja el a felhasználás helyszíneire. Az érintett tó, tározó, holtág felülete 605 hektár, térfogata 6,75 millió köbméter. A víz szerepének, jelentőségének a visszahozása, markáns megjelenítése, majd az erre alapozott új területhasználat, tájgazdálkodási alapú haszonvétel lesz a fejlesztések alaptényezője. Ezek együttes és összehangolt tervezése adja a teljes térségre kiterjedően a program specialitását, minta jellegét. A program további sajátossága, hogy különböző szakterületek tudását ötvözi. Együtt dolgoznak benne vízgazdálkodási, gazdasági, tájgazdálkodási, turisztikai, környezetvédelmi, területfejlesztési és természetvédelmi szakemberek. A tervezés kiterjed a humán adottságok, az infrastruktúra vizsgálatára, ezek fejlesztésére is. A 2007 augusztusáig tartó tervezési szakasz egyik fontos feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki az üzemeltető intézményrendszerre is. A tervek véglegesítését természetvédelmi, pénzügyi-gazdasági és szociológiai vizsgálat előzi meg, hisz a fenntarthatóság ezen a három pilléren nyugszik.Az Aquaprofit Zrt. szakemberei szerint megvannak azok a természeti és pénzügyi források, amelyek szükségesek a program fenntarthatóságához: maga a Dráva folyó jelenleg hasznosítás nélkül folyik el a térség mellett, akárcsak azok a legkülönbözőbb támogatási források, amelyekre területi vagy szociális alapon pályázni lehet.A program készítőinek kihívást jelent, hogy a megvalósításhoz szükséges közel 10 milliárd forint forrásra nehéz közvetlen pályázati ablakot találni, tekintettel a horizontális összetettségre. Az ágazati orientáltságú operatív programok jelenlegi prioritásai nehezen kezelnek egy ilyen komplex tervet. Talán ez és az ehhez hasonló fejlesztési elképzelések tapossák majd ki az utat egy rugalmasabb szemlélethez.Amennyiben az Ős-Dráva program megvalósul, sikeresen működik, az itt kifejlesztett módszerek számos más térségben is hasznosíthatóak lesznek, amire igen nagy szükség lenne.
Economx