Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Mikorra várhatóak az új nemzeti fejlesztési terv első pályázatai?– A kormány a napokban fogadta el az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szövegét. Az előzetes egyeztetések és megbeszélések alapján arra lehet következtetni, hogy a dokumentummal az unió is egyetért. A tervhez kapcsolódó ágazati és regionális operatív programok decemberre készülnek el. A teljes anyag várhatóan március-áprilisig fut végig Brüsszelen, ennyi idő kell a jóváhagyásra. Ha a tervek szerint haladunk, március végére meglesz a hétéves megállapodásunk arról, hogy milyen célokra fordítjuk a 8000 milliárd forintot. Közben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgynevezett akcióterveket is kidolgoz. Az akciótervben határozzák meg, hogy milyen jellegű pályázatokat, milyen célcsoportoknak, milyen célból, mekkora költségvetéssel, mikor írjanak ki. Az akcióterveket a szakminiszterek, illetve a régiók javaslatai alapján a kormány hagyja jóvá. Ugyanakkor az uniós jogszabályok szerint a támogatási keretösszegeket attól a naptól lehet felhasználni, amikor az operatív program tervezetét Brüsszel befogadja. Így a nemzeti fejlesztési terv végrehajtása várhatóan már az idén megkezdődhet. Az első pályázati kiírások legkésőbb a jövő év legelején megjelennek. – Nem egészen világos az akcióterv, miért is van rá szükség?– Az akciótervek feladata az, hogy az operatív programok célkitűzéseit konkrét cselekvési tervekké formálják, megteremtsék a kapcsolatot a stratégiai célok és a konkrét pályázati kiírások között. Ezért fontos, hogy hétéves távlatban készülnek, de alapvetően a következő két év konkrét támogatási akcióit kívánják meghatározni. – Milyen területen várhatóak az első pályázati kiírások?– Konkrétumot még nem lehet mondani. Azt azonban szeretnénk elérni, hogy egyértelműen érezhető legyen mindenki, vagy inkább minden potenciális pályázó számára, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv januárban ténylegesen elindul. Azon dolgozunk, hogy a terv haszonélvezői, legyenek akár vállalkozások, civil szervezetek vagy az önkormányzatok, jövő év elején valós, pályázható forrásokkal találkozzanak.– Csúszik át az első nemzeti fejlesztési tervből forrás 2007-re?– Az eddig jóváhagyott projektek költségvetése már meghaladja a rendelkezésre álló kereteket, számszerűen 103 százaléknál tartunk.– Tehát nem lesz áthozható pénz.– De igen, vannak még olyan területek, ahol sor kerül további pályázatok kiírására. Túl kell ugyanis vállalnunk magunkat, mert elképzelhető, hogy lesznek olyan projektek, amelyek ilyen-olyan ok miatt nem valósulnak meg, esetleg a fejlesztők forrást takarítanak meg és nem lesz szükségük a teljes megítélt támogatásra. A kötelezettségvállalási kereteink túllépésére emellett az árfolyammozgások miatt is szükség lehet. A terv eredeti, hatszázhetvenmilliárdos költségvetését 252 forintos euróárfolyamon számítottuk ki. Ha emelkedik az euró árfolyama, növekszik az EU-támogatás forintban mért értéke, akár tízmilliárdokkal is. Ez pedig azt jelenti, hogy ennyivel több projektet kell megvalósítanunk. Nem kizárt tehát, hogy az első fejlesztési terv terhére még 2008-ban is indítunk új pályázatot.– Az első évben mennyi pénz áll majd rendelkezésre a régiók számára?– Az Európai Unió által egy év alatt átutalható összeg felső határát – ez mintegy 896 milliárd forintnak megfelelő összeg – az unió költségvetése határozza meg. Nem tudok olyan példáról, hogy bármely EU-tagország valaha is beleütközött volna ebbe a költségvetési korlátba. A várható felhasználás nálunk is lényegesen alacsonyabb lesz. A régiók, az ágazatok szempontjából egy a fontos: nem fordulhat elő az, hogy bármely program megvalósítását pénzhiány miatt lassítani kell. Az állami költségvetés belső szerkezete ugyanis rugalmas, egyfelől az ÚMFT-re szánt előirányzatok felfelé nyitottak, másfelől a gyorsabban haladó programok – szükség esetén – kölcsön vehetik a lassabban induló fejlesztésekre szánt költségkereteket. – Annak terhére?– A hétéves periódus egészét tekintve egyik program sem veszi el a másik elől a keretösszeget, legfeljebb előbb használja ki a forrásait, mint a másik. Nagyon nagy pénztömegről van szó, értelemszerűen szükség van likviditásmenedzsmentre. Erre módja van Brüsszelnek is. Szükség esetén átmenetileg igénybe vehetjük más országok fel nem használt keretösszegeit is. Nagyon fontos és ezt tudatosítani kell mindenkiben, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása előtt gyakorlatilag nincs költségvetési korlát, mert minden általunk elköltött forinthoz 5-6 másik jön Brüsszeltől. Az országnak tehát jó üzlet, ha a tervet gyorsan valósítjuk meg. Ennek ellenére a realitásokat figyelembe véve azt kell mondjam: nem valószínű, hogy az egyébként rendelkezésre álló EU-keretnél bármely ország többet tudna költeni.– Azért gőzerővel dolgoznak, hogy lehívják a nyolcezermilliárdot.– Természetesen. Az első nemzeti fejlesztési tervből komoly tapasztalatokat szereztünk és jól látszik, hogy mire készülhetünk. A hároméves büdzsé első évében – nulláról indulva – a tényleges kifizetés a keretösszeg 0,75 százaléka volt. Magyarán, éppen hogy eljutottunk odáig, hogy szerződést kötöttünk és megkezdődhetett a fejlesztés. Az EU-forráslehívás nagyobbik részét tehát 2007-ben még az első fejlesztési tervtől várhatjuk. Most, a harmadik év vége felé a tényleges kifizetés megközelítette a 40 százalékot. Ezzel a kifizetési aránnyal Magyarország az újonnan csatlakozott tagok között a legjobbak között van, egyedül az észtek előztek meg bennünket. Valószínűleg tehát nem az első évben fogjuk támogatásra kifizetni a nyolcezermilliárdnak a nagyobbik részét. Még akkor sem, ha van olyan nagyberuházás, amelyet úgyszólván „reptében” veszünk át. Ilyen például a 4-es metró, amely már az első évben is komoly kiadást generálhat. A jól előkészített infrastrukturális beruházásokat a fejlesztési tervbe azonnal bevonhatjuk, ami tehermentesítheti az állami költségvetést. Ennek természetesen az az ára, hogy más gazdasági területeken az államnak a hazai adóbevételek terhére kell nagyobb szerepet vállalnia.– Önök vagy a kormány feladata elosztani a régiók között a pénzt? Nem cél, hogy egy fejlettebb megye nagyobb támogatáshoz jusson, mint egy fejletlenebb, fokozva ezzel az ország egyes régiói közötti különbséget.- A források elosztása végső soron a kormány feladata. Ma már kint van a honlapunkon a teljes számsor, amelyből kiderül, melyik régió mekkora keretre számíthat. A felhasználható pénzek kiszámítására egyébként régóta megvan a kialakult módszer. Az Országgyűlés évekkel ezelőtt szabályozta, hogy a lélekszámtól és a relatív fejletségtől függően az állami fejlesztési forrásokból az egyes régiók milyen arányban részesüljenek. Vannak olyan pályázati források is, amelyekhez minden régió hozzáférhet. E keretek elosztásánál a pénz a pályázatok – előre közzétett – értékelési kritériumrendszerén keresztül terelhető az elmaradottabb régiók irányába. Lehetnek persze más prioritások is. A közlekedésben egy országos hálózatot kell fejleszteni, hosszú távú stratégiai szempontok alapján. Szükség lehet arra is, hogy egy-egy ágazat fejlesztését preferáljuk a többivel szemben. Ennek természetesen szintén vannak területi hatásai. Összességében véve a rendszer jól működött az első nemzeti fejlesztési tervben, hiszen az elmaradottabb régiók arányaiban több forráshoz jutottak, mint a fejlettebbek.
