A két megye közül az egy főre jutó GDP-ben a területét és lélekszámát tekintve is kicsi Tolna vezet - döntő mértékben a paksi atomerőműnek köszönhetően -, lakosonként 613 ezer forinttal, míg Somogyban ez a mutató személyenként csupán 506 ezer forint. (Somogy a legfrissebb adatok szerint a megyei GDP-rangsorban az utolsók között található.) Somogyban 671, Tolnában pedig 268 részben vagy egészben külföldi tulajdonú cég működik. A bérek mindkét megyében - ágazati bontásban is - messze alatta maradnak az országos átlagnak. Bár a munkanélküliségi ráta javult, s jelenleg mindkét megyében 11 százalék körüli, területenként továbbra is jelentősek az eltérések. A jelentés megállapítja, hogy mindkét megye gazdaságában változatlanul jelentős szerepet játszik a több szempontból nehéz helyzetben lévő és rendkívül gyenge jövedelemtermelő képességű mezőgazdaság. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az elmúlt évek során mindkét megyében felgyorsult a migráció. Az elvándorlók zöme Budapestre és a prosperáló nyugat- és közép-dunántúli térség nagyvárosaiba tart.
Ami a kitörési pontokat illeti, Somogy elsősorban idegenforgalmi lehetőségeire, míg Tolna például a dunai vízi út vonzerejére alapozhat. Ettől függetlenül - s ezt a jelentés is kiemeli - az egész régió számára létkérdés a közlekedési infrastruktúra javítása, hiszen mindkét megye főként közlekedési szempontból elszigeteltnek, halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető.
