Még azok sincsenek tisztában a részletekkel, akik potenciálisan érintettek: az idén még csak a hatósági épületekre bevezetett új, az eddigieknél jóval szigorúbb épületenergetikai szabályozás 2021-től már minden építkezésre vonatkozik, aminek a kulcsátadása ezután a dátum után várható. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) évek óta folytat ismeretterjesztő kampányt az energiatudatosság jegyében, s idén március 20. és április 20. között a fogyasztók széleskörű lekérdezésével jár utána, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a szabályozás változásairól és a hőszigetelés témájáról.
A szigorúbb szabályok hátterében az áll, hogy az Európai Unió részben környezetvédelmi, részben energiagazdálkodási megfontolásból célul tűzte ki az összes energiafogyasztás 11 százalékos csökkentését. Ennek a törekvésnek az egyik legfontosabb eleme, hogy 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Nem csak azoknak érdemes megismerkedni a szabályozással, akik még csak álmodoznak az új házról, vagy akiknek az álmai már a tervezőasztalon öltenek testet. A már folyamatban lévő építkezések igen tekintélyes hányada is érintett az újfajta szabályozásnak való megfeleltetésben! Az építőanyag-ipar egyébként felkészült a változásokra, és nulla energiafelhasználású épülethez szükséges technológia is régóta elérhető Magyarországon.
Szemléletbeli változások
A hőszigetelést tekintve a hetvenes évek olajválsága fordította először a figyelmet az állagmegóvástól a költséghatékonyság felé: az energia drágább lett, a jó hőszigeteléssel pedig pénzt takaríthatott meg a lakástulajdonos. A kétezres évek elején az ukrán gázvitával az energiaellátás biztonsága ingott meg. Legyünk tisztában vele: a felhasznált energia 70-80%-a importból érkezik. Ma pedig, amikor évről-évre saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait, a környezettudatosság is bekerült a hatékony hőszigetelés melletti érvrendszerbe.
A szemlélet változásainak megfelelően változott az épületenergetikai szabályozás is: ám míg Németországban például ötévente vizsgálják felül az aktuális hőtechnikai szabályozást, addig Magyarországon a szabályozás megváltoztatásából szinte teljesen hiányzik a fokozatosság.
Változás kevés átmenettel
A 2015-ben és a 2018-ban bevezetett szabályok arról tanúskodnak, hogy az épületenergetikai törekvéseket a költséghatékony modell bevezetése vezérelte. A 2019-es és 2021-es rendelkezések már a közel zéró energiafelhasználású modell bevezetéséről fognak szólni. Csakhogy a két modell bevezetése között az a különbség, hogy az elsőnél a terveknek kellett megfelelniük a szabályoknak, a második esetében az energetikai megfeleltetést pedig a kész házra vonatkoztatják, s a használatba vételi engedély kiadásához kötik. A kettő keresztmetszetében azok az építkezések vannak, melyek akkor kezdődtek el, amikor még elég volt a tervezőasztalon bizonyítani az energetikai szabványok meglétét, de a használatba vételi engedély megszerzéséhez már a jóval szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük.
Jó tudni, hogy az épületenergetikai szabványokat a ház- és lakásfelújításoknál is érvényesíteni kell, bár a szabályozás ez esetben megengedőbb. Kismértékű - a teljes épület legfeljebb egynegyedét érintő - felújítás során például csak a felújítandó részre kell koncentrálni a megfeleltetésnél.
98% levegő a minimális környezetterhelésért
A környezet- és energiatudatosságot már a hőszigetelő anyag megfelelő megválasztásával érvényesíthetjük: a 98%-ban levegőből álló, fokozott hőszigetelő képességű grafit adalékos polisztirolhab például a svájci Büro für Umweltchemie 2018-ban nyilvánosságra hozott, többszempontú elemzése szerint a teljes életciklusa alatt csak minimális környezeti terhelést jelent, és kifejezetten ökotudatos választás az építkezőnek.
Ahhoz, hogy az új előírásoknak megfeleljünk, a gazdaságos, korszerű polisztirol hőszigetelés vastagságát mindössze 5-10 cm-el kell növelni, ami egy építkezés egészéhez viszonyítva elenyésző összeggel növeli a teljes költségvetést. Az így előállt hatékonyabb hőszigetelés hamar behozza az árát: érezhetően csökken a környezetet és pénztárcát egyaránt terhelő fűtési és a hűtési energiafelhasználás.
2015-ben az államilag támogatott épületenergetikai beruházásoknak, 2018-ban pedig minden új építésű épületnek a költséghatékony modellnek kell megfelelnie. 2019-től az újonnan épülő hatósági épületekre, míg 2021-től minden új épületre a közel nulla energiafogyasztású modell érvényesítése az előírás.
A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz egyaránt hasznos iránytűt kínál a Hőszigetelj a holnapért! (hoszigeteljaholnapert.hu) honlap, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a környezet- és pénztárcakímélő polisztirol hőszigetelésről. A honlap címe nemcsak a környezetterhelés csökkentésére való törekvést jelzi, hanem azt a tényt is, hogy a szabályozásban bekövetkező változások gyorsasága indokolttá teszi az időben cselekvést: már a tervezőasztalon számolni kell a szabványoknak megfelelő, hatékony hőszigeteléssel.
