− Az elmúlt napokban az Európai Unióban és hazánkban a hitelintézetek jövőjével foglalkoznak a szakemberek és a politikusok egyaránt. Valóban bajban van a pénzügyi közvetítő rendszer?
− Nem tagadható, hogy az EU egyes tagállamainak gazdasági válsága alapjaiban érinti az érintett országoknak hitelező bankok gazdálkodását és minden bizonnyal komoly leírásokra lesz szükség a bankok részéről.
− Mennyiben érintheti ez a tendencia Magyarországot és a magyar bankokat?
− A hazai bankok lényegében nem rendelkeznek befektetésekkel az érintett országokban, így közvetlen hatásról nem beszélhetünk. A Magyarországon ténykedő bankok anyavállalatai közül néhány számára számottevő probléma lesz a dél-európai finanszírozási válság, ugyanakkor úgy gondolom, ezek hatása a magyarországi üzleti folyamatokra nem lesz hatással − már csak azért sem, mert a hazai hitelszükséglet kielégítése nem igazán számít jelentősnek a nagy európai bankházak számára.
− A magyarországi intézkedések sem fogják majd vissza a piacot?
− A végtörlesztés hatását ma még nehéz modellezni, tény azonban, hogy a komoly lakossági portfólióval rendelkező hitelintézetek profitját jelentős mértékben visszavágja majd az intézkedés, ami a bankadó okozta többletteherrel együtt a szektor jelentős részét veszteségessé teszi.
− Egyetért azzal, hogy ilyen helyzetben modellezhető az üzleti aktivitás visszafogása?
− Klasszikus értelemben igen, hiszen a végtörlesztés okozta banki veszteség a hitelezésre fordítható forrásokat szűkíti, márpedig a bankok ebben a helyzetben vélhetően a vállalati hiteloldalt próbálják meg visszafogni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy hibát követ el az a bank, amelyik megpróbálja üzleti aktivitását mérsékelni, mivel ez a stratégia már akár rövid távon is komoly ügyfélvesztéssel járhat, ami az eredményességre is negatív hatással lehet. A Commerzbank épp ezért abban hisz, hogy ügyfeleinket segítve folyamatosan előre kell mennünk, ez konkrétan ügyfélkörünk minőségi bővítését és a kihelyezett hitelvolumen növelését jelenti.
− Mindezt nem nehéz olyan környezetben véghezvinni, amikor a vállalkozói beruházási kedv is mélyponton van?
− Annak köszönhetően, hogy a Commerzbank vállalati bank, a végtörlesztés nem okoz számunkra komoly problémát, ám ez önmagában kevés lenne ahhoz, hogy sikeresek lehessünk. Üzletpolitikánk már a válság előtt is a személyes kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt: a Commerzbank partneri viszonyt alakít ki az ügyfeleivel. Mindennek köszönhetően bankunk már azelőtt alkalmazni kezdte az üzleti helyzeten és a fejlődési potenciálon alapuló, cash-flow-alapú finanszírozási módszert, mielőtt a válság megmutatta, hogy a korábbi, fedezetalapú finanszírozás önmagában komoly torzulásokat okoz a kockázatok súlyozásában és nem tartható fenn. Az, hogy jobban belelátunk partnerünk gazdálkodásába, arra is lehetőséget ad, hogy a beruházási döntések előkészítésében is érdemben részt vehessünk. Itt nemcsak a saját finanszírozói, hanem a Commerzbank által kiválasztott segítő szervezetek (pályázati tanácsadók, szervezetfejlesztők) szakmai tapasztalataira gondolok. Az ügyfél ismerete és a bizalom azt is lehetővé teszi nekünk, hogy adott esetben lebeszéljük partnerünket egy-egy ügyletről, s fordítva: ha adott egy kedvező − mondjuk támogatott − hitellehetőség, akkor a bank viszonylag pontosan fel tudja mérni, hogy az ügyfél számára valódi lehetőséget jelent-e a konstrukció és azonnal ajánlattal keresheti meg az ügyfelet. Úgy vélem, ennek a partneri viszonynak, az ügyfél ismertségének az is köszönhető, hogy bankunk továbbra is aktív hitelezési stratégiát folytathat az anyabankunk által rendelkezésre bocsátott kedvező költségű forrásokat felhasználva.
