- A két ország közötti gazdasági kapcsolatokat jellemző főbb mutatók eddig dinamikus fejlődési utat jártak be - mind a befektetések, mind a külkereskedelem területén.
- Az elmúlt év mindenki számára nehéz volt. A külkereskedelmi mutatók a recesszióval párhuzamosan csökkentek - a magyar export valamivel kisebb mértékben esett, mint a francia kivitel. A 2009-es esztendő azonban szerintem inkább a kivétel volt, és optimistán kell a következő évek elé tekinteni. Az alapok ugyanis nem változtak: nem vonultak ki cégek az országból, komoly kapcsolatok nem bomlottak fel. Mindez egyértelműen esélyt ad arra, hogy hamarosan kedvezőbb tendenciák induljanak meg. A válság elleni küzdelem ráadásul nagyobb hatékonyságra, tudatosságra ösztönzi a vállalatokat.
- Az egy évvel ezelőtti interjújában komoly eredményekről számolt be az útépítő ipar és textilipar területén kezdeményezett üzleti együttműködésekről. Milyen más szektorokra igyekeznek hangsúlyt helyezni?
- Az útépítés területén Magyarország további számottevő beruházások előtt áll. Ezt a keresletet igyekszünk párosítani a francia cégek által nyújtott szakmai tudással, amit hosszú referencialista is bizonyít. Különösen igaz ez az autópályák esetében - Magyarországnak ugyanis továbbra is komoly lehetősége van arra, hogy kedvező földrajzi elhelyezkedését kihasználva, az infrastruktúra fejlesztésével növelje versenyképességét. Az osztályt érintő augusztusi átalakítás óta - azelőtt kereskedelmi kirendeltségként működtünk - már nem csak találkozókat szervezünk, hanem új célokat is kijelöltünk: szeretnénk kiemelt hangsúlyt helyezni néhány stratégiai jelentőségű szektorra. Ilyen például az energia témaköre. Egy példát kiragadva, kedvező lehetőségek vannak a termográfia területén: Szeged hőtérképének elkészítését tervezzük az ArchEnerg klaszter részvételével. Ebből megtudhatjuk, hol szökik el a legtöbb energia, majd a helyi vállalkozásokkal közösen kereshetünk megoldásokat. A másik kiemelt célterületünk a logisztika. Ebben a témában márciusban szerveztünk egy nagyszabású üzleti találkozót, ahol a magyar és francia cégek sikeresen dolgozták ki a kölcsönösen előnyös kooperáció részleteit.
Ezek mellett egyre inkább említést érdemel az elektromos járművek piaci térnyerése. Magyarországon nagyon komoly szaktudás és innovatív szellemi háttér áll rendelkezésre ezen a területen - a kutatás-fejlesztés sok tőkét vonzhat az országba.
- Ezen a területen nem állunk éppen a kontinens élvonalában.
- De talán pont ez ad lehetőséget a stabil szellemi bázisra alapozva egy komolyabb kiugrásra. További növekedési potenciált látunk az energiaszektorban is - amely a francia befektetők egyik legfontosabb célterülete -, hiszen hamarosan esedékessé válik új atomreaktorok és egyéb erőművek építése is. A befektetések volumenének további növekedésében persze az is segítséget nyújtana, ha az adókulcsok, különösen az élőmunkát érintők csökkennének, és egy kiszámítható jogi környezetben lehetne tervezni, kisebb bürokráciával.
- Milyen a viszonyuk a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával?
- Nagyon jó, hiszen a céljaink hasonlóak. Ennek egyik legjobb példája a közelmúltban az UBIFRANCE-szal közösen rendezett gyógyszeripari konferencia volt, ahol sokan találtak új üzleti partnerekre. A tapasztalatokból kiindulva hasonló sikerekre számítunk júliusban a Deák Ferenc téren rendezendő Francia Napokon is.
