Az üvegházhatású gázok, elsősorban az egyre növekvő szén-dioxid-koncentráció és az emberek okozta károsanyag-kibocsátás miatt a Föld éghajlata melegszik. Ahhoz, hogy elkerüljük a súlyos következményeket, fontos, hogy globális szinten minél előbb cselekedjünk, összehangolt stratégia mentén mentsük a menthetőt. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény - melyhez szinte a világ összes országa csatlakozott - és a kiotói jegyzőkönyv keretein belül folynak ezzel kapcsolatban tárgyalások. Az utóbbi szerint az aláíró országoknak a 2008-2012 közötti időszakban átlagosan öt százalékkal az 1990-es szint alá kell csökkenteniük kibocsátásukat.
A kiotói jegyzőkönyv azonban csak 2012-ig érvényes, de ezután is szükség van egy útmutatásra. Ezen már időben elkezdtek dolgozni az Éghajlatváltozási Keretegyezményben részt vevő országok, az első fontos lépés a Bali szigetén 2007-ben megrendezett 13. Conference of the Parties (COP) volt. A tervek szerint a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új megállapodást az idén decemberben Koppenhágában megrendezésre kerülő COP15 elnevezésű klímakonferencián szerették volna végleges formába önteni. Mivel az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet (APEC) november közepi szingapúri tanácskozásán résztvevő vezetők egyetértettek abban, hogy 2010 közepéig (bonni találkozó) vagy még későbbre kell halasztani ennek az egyezménynek a megkötését, ezért Koppenhágában csak egy politikai nyilatkozatot kell elfogadni.
A klímacsúcs házigazdájának, Dániának terve az volt, hogy elfogadtassa a résztvevőkkel: 2050-ig 50 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az országok 2012 utánra még nem vállaltak konkrét kötelezettséget, így viták várhatók ennek mértékéről. Az persze biztató, hogy a magas károsanyag-kibocsátó országok az elmúlt két évben nagyra törő klímatörvényeket fogadtak el. A többiek új célokat tűztek ki és a politika jóváhagyta ezeket. A fejlett és a fejlődő országok egyaránt elkötelezték magukat, hogy elfogadják azokat a célokat és vezérelveket, amelyek segítenek majd megfékezni a kibocsátást - fejtette ki véleményét Jens Christian Andersen, a Dán Királyság magyarországi helyettes nagykövete. Egyben azt is hozzátette, hogy Dánia már a kiotói egyezményben is nagyon magas, 21 százalékos csökkentést tűzött ki célul.
Dánia azok közé az országok közé tartozik, ahol folyamatosan csökken a fosszilis energiahordozóktól való függés és a szén-dioxid-kibocsátás. Az elmúlt több mint 25 évben képesek voltunk mindkettőt átlagon felül csökkenteni - folytatta Jens Christian Andersen. Emellett azonban az is sikerült, hogy a gazdasági teljesítmény nagymértékben növekedjen. Ez jó példa arra, hogy a gazdasági fejlődés és fenntartható fejlődés létezhet együtt. Talán az sem véletlen, hogy Koppenhágát a világ legélhetőbb városának választották. A dán export egyik meghatározó tényezője a fenntarthatóság, hiszen jelentősen bővült a környezetvédelmi és energiatechnológiák kivitele. Annak ellenére, hogy alig vannak vízienergia-forrásai és nincsenek hosszú távú tapasztalatai a biomassza-felhasználásban, Dánia a megújuló energiát használó országok élmezőnyébe tartozik. A megújuló energiák aránya 2011-re 20 százalékra nő, 2020-ra viszont már 30 százalék az elvárás - emelte ki a helyettes nagykövet. Nem véletlen tehát, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett az energiabiztonságra is nagy hangsúlyt helyeznek.
A klímaváltozással kapcsolatos teendők tehát kiemelten fontosak Dániában, éppen ezért a konferenciára is nagyon készülnek. Az előzetes becslések alapján 170 ország minisztere, 12-15 ezer résztvevő és akár háromezer újságíró érkezhet majd az eseményre. A december 7-18. között megrendezésre kerülő klímacsúcson az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíró valamennyi ország képviselteti magát. Az a cél, hogy létrejöjjön egy megállapodás, amelyben két szándék fogalmazódik meg - mondta Andersen. Az első egy politikai iránymutatás az Éghajlatváltozási Keretegyezmény-tárgyalásokhoz egy új legális keretrendszer mentén, a másik pedig elfogadni egy kötelező érvényű politikai megállapodást, amely hamarosan érvénybe léphet és ezentúl gyors cselekvést biztosít a globális felmelegedés elleni harcban. A legideálisabb megállapodás nagyra törő célokat, gyakorlati lépéseket és célirányos cselekvést fogalmazna meg. A 2010 közepén esedékes bonni találkozón talán a kiotói protokollt felváltó egyezmény is megszületik.
Economx