Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Budapesti nagyköveti kinevezése éppen egybeesett Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki megbízatásának kezdetével. Véleménye szerint hogyan változott Magyarországon a politikai és üzleti környezet az elmúlt majd három évben?
– Generációváltás zajlott le az elmúlt években Magyarországon. Hasonló történt Kanadában is: egy negyvenes éveiben járó miniszterelnök váltott egy hatvanas éveiben járó kormányfőt. Ahogy bizonyára sokakat, úgy engem is meglepetésként ért a hirtelen váltás. A Medgyessy–Gyurcsány miniszterelnök-cserével a Tony Blair által fémjelzett harmadik út irányzat híve került hatalomra, aki mindjárt a kormányalakítás után vendégül látta Paul Martin akkori kanadai miniszterelnököt a Haladó kormányzás elnevezésű konferencián. Gyurcsány Blairhez hasonlóan a szocialista párt megreformálását is zászlajára tűzte. Mindez izgalmas belpolitikai időszakot eredményezett, amely folytatódott tavaly ősszel, megint csak a miniszterelnök személyéhez kapcsolódóan.
– Mennyire érintették a turbulens belpolitikai események kedvezőtlenül Magyarország megítélését a kanadai befektetők körében?
– A belpolitikai események nem érintették kedvezőtlenül a befektetők Magyarország-képét. A kanadai tőke nagyon biztonságosnak tartja az itteni befektetést, amit jelez az is, hogy a nyolcadik legkedveltebb célpontja az ország. A bizalmat mutatja az is, hogy az eddigi befektetések összege 2-2,5 milliárd kanadai dollárra tehető. Folyamatosak az újabb és újabb befektetések, legutóbb a Budapest Airport üzemeltetését átvevő Hochtief-konzorciumban vállalt szerepet a Caisse de dépot et placement du Québec. Nagyon aktív a Kanadai Kereskedelmi Kamara is.
De nemcsak az üzleti, hanem a politikai és a kulturális kapcsolatok is rendkívül jók. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója csak tovább erősítette ezeket a szálakat, amit különösen fontossá tett az a tény, hogy a lélekszám arányában Kanadában telepedett le a legtöbb ötvenhatos emigráns.
Továbbra is napirenden van a vízumkérdés
– Amikor Sólyom László köztársasági elnök tavasszal Kanadában járt, úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatokat beárnyékoló egyetlen kérdés a vízumkényszer. Várható-e a közeljövőben ennek feloldása?
– Kétségtelenül, Sólyom László elnök úr Kanadában tartott beszédeiben egyszer sem rejtette véka alá azon véleményét, hogy nincs kibékülve a jelenlegi vízumszabályozással. A kanadai kormánynak nem célja a vízumkényszer fenntartása, és napirenden tartjuk a megszüntetésének lehetőségét.
A vízumkényszer ismételt bevezetésére azután került sor, hogy 2001-ben ötezer, roma vagy magát romának valló magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, több, mint abban az évben bármelyik másik országból. Emiatt a kötelező vízum megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha már elmúlt egy hasonló tömeges jelentkezés veszélye, azaz az ország megfelel bizonyos feltételeknek. Az EU képviselői számos esetben felvetették a a vízumkényszer ügyét, és kérték, hogy pontosítsuk ezeket a feltételeket. Ez a munka folyik, már járt az országban és még jön is Magyarországra egy küldöttség, amelyik értékeli a helyzetet.
– Egy másik – igaz, kisebb jelentőségű – vitatott ügy a Malév Budapest–Toronto járatának sűrítése. A magyar fél ezt rendszeresen felveti a tárgyalásokon, kanadai részről ugyanakkor mind ez idáig ellenállásba ütközött.
– A két ország közötti járatok számát egy kétoldalú légügyi egyezmény szabályozza. Magam is gyakran repülök a torontói járattal, és érzékelem a zsúfoltságot. Az is világos, hogy a járatok bővítése jótékonyan hathat a turizmusra. A jelenlegi menetrend megváltoztatásához ugyanakkor szükséges az Air Canada légitársaság beleegyezése is.
Ezt követően ülhet össze egy kétoldalú bizottság, hogy módosítsa a szerződést. Ehhez nyilvánvalóan időre lesz szükség, azaz nem annyira ellenállásról, mint egy folyamat időigényéről van szó. Másrészt az EU – ahogy tette az az Egyesült Államokkal is – tárgyalásokat folytat Kanadával egy nyitott égbolt egyezmény aláírásáról. Egy ilyen nemzetközi egyezmény felülírna bármilyen kétoldalú megállapodást. Az eredménye pedig elvileg az lehet, hogy nem lesz korlátja a két ország közötti járatok számának.
Kanada pozitívan fogadja a befektetéseket
– Vannak-e olyan területek vagy hiányszakmák Kanadában, amelyekben számítanak a magyar munkavállalókra?
– Igen. Albertában például a felfutó olajkitermelési ágazatban keresnek számos szakmában munkavállalókat. Tudok egy olyan calgary-i bútorkészítő cégről is, amely nemrégiben Magyarországon és Romániában keresett szak- és segédmunkásokat, hogy folytatni tudja a tevékenységét. A magyarok kanadai munkavállalása ugyanakkor nem általános, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy a magyarok, mondjuk a lengyelekkel összehasonlítva, kevésbé mobilak.
– Említette, hogy a kanadai cégek jelentős befektetők Magyarországon, de milyen esélyei lehetnek a közeljövőben magyar cégeknek Kanadában?
– Nem hiszem, hogy ez a közeljövő kérdése lenne, már ma is vannak folyamatban projektek. Kezdenek ugyanis kialakulni az első magyar multinacionális cégek. Bár az nyilvánvaló, hogy például az OTP számára nem a kanadai terjeszkedés jelentheti a jövő fő irányát, de ott van például a Trigránit, kanadai és magyar magántőkével a háta mögött. A sajtóban megjelent híradások szerint a Mol is érdeklődött a kanadai lehetőségek iránt. De a legerősebb pozíciókat talán az olyan szoftvercégek vívhatják ki, mint a Graphisoft. Kanada mindenképpen pozitívan fogadja a közvetlen külföldi működőtőke-befektetéseket, és a lehetőségeket mutatja, hogy bizonyos osztrák cégek már meg is jelentek a tengerentúlon.
Vonzó az alacsony magyar társaságiadó-szint
– Nemrégiben többek között brit, amerikai és francia kollégájával együtt egy munkacsoportot alakítottak, felajánlva segítségüket a magyar kormánynak a korrupció leküzdésére. Hogyan fogadta a magyar fél a kezdeményezést, illetve elkezdődött-e az együttműködés?
– Nem sajátosan magyar probléma a korrupció, minden fejlett országban találhatunk ügyeket. Eredetileg Kóka János gazdasági miniszter vetette fel, hogy szívesen fogadná az észrevételeinket a témával kapcsolatban. Mivel az általunk képviselt országból érkezett befektetők is érzékelték a problémát, úgy gondoltuk, hogy felajánjuk segítségünket egy átláthatóbb kormányzati és közbeszerzési rendszer megteremtéséhez. Ennek megfelelően több megbeszélést is folytattunk, és megrendeltünk egy tanulmányt a Transparency Internationaltől. Kanada ezen belül is mintegy 20 éves tapasztalatával sokat tud segíteni az információkhoz való hozzáférés szabályozásában. Ha nyilvánosak a szerződések és a hozzájuk vezető út, az jelentős mértékben csökkentheti a korrupciót.
– A korrupció mellett milyen más aggályokat jeleztek még a kanadai befektetők?
– Más országok vállalkozásai gyakran panaszkodnak az adókra, de kanadai cégektől ilyen jelzés még nem érkezett hozzám. Ez érthető is, mivel a magyar társasági adószint alacsonyabb, mint a kanadai. Ugyanakkor magam és más nagykövet kollégáim is gyakran szembesülünk azzal a panasszal, hogy míg bizonyos multinacionális cégek nem vagy csak alig fizetnek adót, addig mások kiveszik részüket a közös tehervállalásból.
– Nagyköveti megbízatása júliusban lejár. Milyen benyomásokat szerzett Magyarországról és a magyarokról?
– Nagyon emlékezetes élmény számomra ez a három év Magyarországon. Mielőtt idejöttem, találkoztam Torontóban egy kanadai üzletemberrel, aki négy éven át élt Magyarországon, és azt mondta, hogy ez egy olyan ország, amit soha nem fog elfelejteni. Nincs még egy ilyen európai ország: egyedülálló a nyelv és kultúra, és ha egyszer elmentél, vissza akarsz majd jönni. Én is hasonlóképpen érzem, amihez annyit tennék még hozzá, hogy nagyon pozitívan látom Magyarország jövőjét. Jó a földrajzi elhelyezkedése, képzett a munkaerő. Kanadának 10 évvel ezelőtt szintén nagyon súlyos költségvetési hiánnyal kellett szembenéznie, de 3-4 szűk esztendő után a gazdasági fellendülésben már megmutatkoztak a reformok eredményei. Ha Magyarország kitart a hiánycsökkentés mellett és sikerül túljutnia ezen a nehéz gazdasági helyzeten, meggyőződésem szerint itt is hasonlóan kedvező lehet a gazdasági környezet.
