– Az elmúlt években milyen fejlődésen mentek keresztül, hogyan realizálódtak az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok?
– Az amerikai–magyar kapcsolatok erősebbek, mint valaha, partnerségünk a nemzetközi intézményekben – mint például az ENSZ és a NATO – való együttműködésen keresztül, erős gazdasági kapcsolatokon keresztül – beleértve a csaknem 4 milliárd dollár értékű kétoldalú kereskedelmet és a gyorsan növekvő számú amerikai befektetéseket – és számos civil, felsőoktatási és kulturális programon keresztül valósul meg.
– Miért éri meg az amerikai cégeknek, hogy Magyarországon fektessenek be? Mennyire vonzó hazánk kereskedelmi szempontból?
– Az Egyesült Államok nagyköveteként az USA és Magyarország közötti kapcsolatok erősítése az egyik fő célkitűzésem. Feladatom jelentős részét képezi, hogy ösztönözzem az amerikai cégeket, hogy lépjenek kereskedelmi kapcsolatba magyar cégekkel. Az amerikai befektetők Magyarországot kiváló befektetési helyként jelölték meg korábban is. 1989 óta az amerikai cégek több mint 9 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Az Egyesült Államok – Németország, Hollandia és Ausztria után – a negyedik helyet foglalja el a közvetlen külföldi befektetések számát tekintve.
Több mint 800 százszázalékos amerikai tulajdonú cég van itt és 2000 cégben van valamiféle amerikai tőke. A külföldi befektetések egy másik, jelentős része a nagyszámú „organikus befektetés” vagy újrabefektetés. Sok amerikai cég, amely már egy ideje megvetette a lábát Magyarországon, terjeszkedik, és ezáltal növeli befektetését. Ezek között van a két legnagyobb amerikai befektető, a General Electric (amely bővíti víztechnológiai üzletágát, energia üzletágát és logisztikai üzletágát) és az Alcoa (amely tavaly fejezett be egy 83 millió dolláros bővítési projektet). Elmondható, hogy a kereskedelem területén az amerikai cégek érdeklődése a magyar piac iránt mindenképpen folyamatos. Májusban érkezett az országba, az „Automation Alley” négy cégből álló delegációja Michigan állam délkeleti részéből – Detroitot is beleértve –, egy az amerikai nagykövetség által koordinált kereskedelmi misszió részeként, hogy üzleti lehetőségeket tárjon fel és lehetséges magyarországi partnerekkel találkozzon. Emellett a közelmúltban láttunk vendégül egy csoport, főként biotechnológiával foglalkozó céget és kockázatitőke-befektetőket az Ohio állambeli Clevelandből.
– Hogyan segítik a jelentősebb amerikai vállalatok beilleszkedését?
– Létrehoztunk egy transzparencia-munkacsoportot – amelynek a tagjai a magyar kormány vezető tisztségviselői, nyolc olyan ország képviselői, amelyek a Magyarországra irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések 85 százalékát adják –, hogy tagjai megosszák egymással tapasztalataikat és megismerjék a legjobb példákat. Az autópálya-építések költségeinek csökkentésére irányuló lépések látványos eredménye azt mutatja, hogy a változás lehetséges. A szellemi tulajdon védelme szintén fontos. Azon dolgozunk a magyar kormánnyal, hogy a problémák megoldásához közelebb kerüljünk. Szorosan együttműködünk az AmChammel ezekben a kérdésekben, és aktívan bátorítjuk az amerikai cégeket, hogy csatlakozzanak a kamarához, hogy jobban tudják képviselni az érdekeiket Magyarországon.
– A nagykövetség számos Amerikai Kuckót létesített Magyarország különböző városaiban. Milyen érdeklődést mutatnak az emberek a programok és intézmények iránt?
– Magyarországon három Amerikai Kuckó létesült – Pécsett (2004), Veszprémben (2005), valamint Debrecenben (2006). Reményeink szerint sikerül létrehozni egy negyediket is. Nagy érdeklődés nyilvánult meg az Amerikai Kuckók iránt. Csak a múlt évben 7600 magyar látogatta meg a három központot, hogy információt gyűjtsenek utazásról, továbbtanulásról és üzleti lehetőségekről az Egyesült Államokban, valamint programokról és az amerikai kultúráról tájékozódjanak.
– Milyenek a tapasztalataik a regionális környezetvédelmi központ (HUB) tevékenységével kapcsolatban?
– A budapesti amerikai nagykövetség keretein belül működik az amerikai külügyminisztérium 12 regionális irodájának egyike. Ez az iroda budapesti központtal 19 iroda tevékenységét felügyeli Kelet-Európában és a Kaukázusban (Lengyelországtól Azerbajdzsánig). Legfontosabb funkciója, hogy összehangolja a regionális együttműködést nemcsak a környezetvédelem, hanem a tudomány, a technológia és az egészségügy területén, így támogatva a nagykövetségek munkáját.
A regionális iroda tevékenységének egyik példájaként említhetném a környezetvédelmi törvények betartatását. A budapesti HUB, szorosan együttműködve a Nemzetközi Rendészeti Akadémiával (ILEA), egy éppen most folyó tavaszi szemináriumot szervezett néhány balkáni országból érkezett szakember részére az illegális fakitermelés elleni közös erőfeszítések javítása érdekében.
