z európai pénzügyi rendszer az elmúlt évtizedek alatt kétpólusúvá vált, a kontinensen London mellett Frankfurt számít meghatározó központnak. Németország nemcsak mint az egyik legfontosabb gazdasági hatalom vívta ki magának a címet, de azzal is, hogy a Deutsche Börse Group napjainkra nem csupán egy értékpapírpiac. Tudatos stratégiával sikerült kiépíteni egy olyan szolgáltatási rendszert, amely többről szól, mint a részvények adásvétele – a vállalkozások és a befektetők egymásra találását segíti. Ennek megfelelően az azonnali és származékos termékek kereskedése mellett az ügyletek elszámolása vagy éppen piaci információk szolgáltatása is a tevékenységi paletta része.
A befektetők számára a kínálat bőséges, számos pénzügyi instrumentum (részvények, kötvények és befektetési jegyek mellett többek között certificate-ok, warrantok, indexek, opciós és határidős termékek) érhető el. Ezek között természetesen nem csak németek szerepelnek – hiszen a globalizáció egyik élenjárója éppen a pénzügyi világ –, számos európai és tengerentúli ország tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival, az ezekből alkotott másodlagos termékekkel, sőt napjaink legnagyobb népszerűségnek örvendő produktumával, a tőzsdén kereskedett alapok, az ETF-ek jegyeivel is lehet üzletelni.
A széles választék azonban csak egy – igaz, nagyon fontos – része a Deutsche Börse Group sikeres stratégiájának. A globalizáció azzal is jár, hogy a nemzeti tőzsdék önmagukban ma már csak igen nehezen töltik be funkcióikat. Nem véletlen, hogy megindult a börzék konszolidációja. Egyrészt a kereskedelem mellett fontos az elszámolás és az értéktári tevékenység, másrészt költséghatékonyabban lehet kiszolgálni a befektetőket szövetségbe tömörülve. Eddig mindkét kihívásra sikeres választ tudtak adni: a csoporthoz tartozik többek között a Clearstream vagy az Eurex is, és több tőzsdepartnerrel is szoros kapcsolatot alakítottak ki.
A megkezdett utat azonban már csak azért is tovább kell folytatni, mert kihívó szép számmal akad. A New York Stock Exchange tavaly vásárolta meg az Euronextet, a több európai tőzsde által alkotott szövetséget, majd egyesítette a vállalatokat. A Nasdaq pedig – egyelőre sikertelenül – a London Stock Exchange felvásárlását szeretné tető alá hozni. Az utóbbi esetben az amerikaiakat az sem zavarta, hogy a befektetők többsége nem osztja a közös jövőképet.
