– Milyen céllal egyesült a Bayer és a Schering?
– Az egyesítés természetesen nem helyi, hanem globális céllal indult. A cél az volt, hogy a két cég fúziójával az egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatot hozzuk létre Németországban. A Bayer és a Schering egyesítése kiegyensúlyozott portfóliót eredményezett. A Bayer-termékek mellett a Schering nőgyógyászati, fogamzásgátló és hormonkészítményei, onkológiai gyógyszerei, valamint a szklerózis multiplex kezelésére szolgáló készítménye, illetve diagnosztikai kontrasztanyagai is megjelentek. A Bayer egyéb részlegei, így a növényvédelmi, egészségügyi, állat-egészségügyi, vény nélküli, illetve a modern technológia piacán polimer és vegyi alapanyagokat szolgáltató divíziók ugyancsak világszerte elismertek.
– Hogyan zajlott Magyarországon az egyesülés?
– Az egyesítési munkálatok közel egy éve folynak. Magyarországon sikerült tartani az április 2-i határidőt, ekkorra minden fontos feladatot elvégeztünk a fúzióval kapcsolatban, és jogilag is lezárult a folyamat. Elmondhatjuk, hogy az egyesülés zökkenőmentesen zajlott. A Schering Magyarországon is könnyedén beilleszkedett a Bayer gyógyszeripari struktúrájába. Az egyesített vállalat a globális stratégiát követve a Bayer Hungária Kft.-ben is a Bayer HealthCare vállalati alcsoport részeként, Bayer Schering Pharma néven működik tovább.
– A cégegyesítés után milyen pozíciót foglal el a Bayer a nemzetközi piacon?
– A gyógyszeriparban nemzetközi összehasonlításban a 13., Magyarországon pedig az első 10 között van a Bayer, a növényvédelem és a high-tech termékek területén pedig második helyen áll Európában.
– Mennyit költ a vállalat éves szinten kutatás-fejlesztésre?
– A Bayer éves nettó árbevételének, amely mintegy 28 milliárd euró, közel tíz százalékát költi innovációs fejlesztésekre.
– Milyen stratégiai elképzelései vannak új ügyvezetőként?
– Magyarországon is a globális stratégiát követjük, a három fő divíziónkra: a gyógyszergyártásra, növényvédelemre és a polimer-, illetve vegyi alapanyagok szolgáltatására építve. Mindenképpen az előttünk álló két-három év jelent majd nagy kihívást. Az elkövetkező időszak az integrációt követő konszolidáció ideje lesz, a Schering AG felvásárlása ugyanis 17 milliárd euróba került, és ez jelentősen megterhelte a Bayert.
– Hogyan hatnak az egészségügyi és gyógyszeripari megszorítások a vállalatra?
– Az elmúlt két évben növekedett a Bayer, az elkövetkező években ez a növekedés lassulni fog. A növényvédelem és a polimer, illetve vegyi alapanyagok piaca kiegyensúlyozott. A gyógyszeripari megszorításokkal azonban nehéz gazdasági helyzetbe került az egészségügyi részlegünk. A kormány ugyanis nem az innovatív, hanem az olcsóbb, generikus gyógyszerek forgalmazását támogatja. Ugyanakkor a Bayernek vannak nem vényköteles termékei is, ezen a területen pedig bővült a piaci lehetőség, hiszen ezek a patikákon kívül más helyeken is elérhetővé váltak. Ez egyfajta egyensúlyt teremt a két termékcsalád között, míg az egyik oldalon megszorítások történtek, a másik oldalon újabb lehetőségek születtek.
– Mennyit költ kutatás-fejlesztésre a Bayer?
– 2006-ban a nettó bevétel kb. 10 százalékát, 2,297 milliárd eurót fordított kutatás-fejlesztésre. Ennek megközelítőleg felét a HealthCare, azaz egészségügyi részleg, 35 százalékát a növényvédelmi részleg költötte kutatásra.
– Milyen társadalmi szerepvállalásban vesz részt a Bayer nemzetközi és hazai szinten? Támogatja esetleg a focit, a Bayern Münchent?
– A Bayer Leverkusen a mi csapatunk! A Bayer hagyományosan nagy figyelmet fordít a sportra. Más téren is elöl jár, évek óta együttműködik a nemzetközi környezetvédelmi programokkal. Elsőként kötött együttműködési megállapodást az UNEP-pel, az ENSZ környezetvédelmi csoportjával. Részt vesz a fiatalok környezettudatosságra való nevelésében, számos programhoz nyújt segítséget. A régióban, illetve Magyarországon immár harmadik éve fotópályázat keretében próbáljuk felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy mit tehetnek környezetükért. Az idén második alkalommal fogunk játszóteret építeni.
