Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Immár hitelek nélkül gazdálkodhat a zalaegerszegi önkormányzat, amely a következő években tovább folytatja lakásépítési és tömbrehabilitációs programját. A helyhatóság kifejezetten kis- és középvállalkozások számára alakít ki új ipari parkot az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városának határában. Gyimesi Endre polgármester szerint Zala megye székhelye a következő években turisztikai szempontból is egyre vonzóbbá válik.
A ma már több mint 63 ezer állandó lakosú, egyre nagyobb vonzáskörzetű Zalaegerszeg, amelynek a kilencvenes évek elején még jelentős adósságállománya volt, jelenleg hitelek nélkül gazdálkodhat - mondja Gyimesi Endre. A nyolc éve a város élén álló polgármester szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy földrajzi adottságaikat is sikerült jól kihasználniuk. Zalaegerszeg 60 kilométeres körzetében három országhatár és a Balaton található. Az ország talán legnagyobb parkokkal, zöldterületekkel övezett városának fejlődését a kilencvenes évek közepén elkezdett dinamikus ipartelepítéssel sikerült megalapozni.
Két gyártóbázist is telepített Zalaegerszegre az a Flextronics International Ltd., amely jelenleg az ipari parkot is működteti. Az elmúlt időszak során idetelepült a Flextronics jó néhány beszállítója, bár még van szabad terület a teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban. Ugyancsak eredményesen működik a másik, a Ganzeg által működtetett ipari övezet, de jelentős mértékben hozzájárult a város fejlődéséhez az is, hogy egy sor, már korábban is itt működő cég a piacgazdasági körülmények között is megállta a helyét. Ezek sorába tartozik a Zalahús, a ZÁÉV, a Zalakerámia, a francia tulajdonba került Pannontej, a Mol, a GE-Tungsram, a Zala Bútor - sorolja a teljesség igénye nélkül a polgármester. A helyhatóság már évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy csupán egyetlen, az iparűzési adó kivetésének lehetőségével él, igaz, ezt „csúcsra járatták".
A betelepülő vállalkozások - normatív alapon - a foglalkoztatottak száma és a befektetett tőke nagyságának arányában kaphatnak adókedvezményt. Gyimesi nem titkolja: hosszú évek óta elsősorban a helyi cégeket támogatják. Ez konkrétan például azt jelenti, hogy 10 százalékkal rosszabb ajánlat esetén is a helyi vállalkozás nyerhet el egy adott munkát. Nem fogadták tárt karokkal a már korábban letelepedni szándékozó multinacionális kereskedelmi vállalkozásokat sem. Aligha véletlen, hogy a Plaza Centers előbb építkezett a másik zalai nagyvárosban, Nagykanizsán, mint Zalaegerszegen. Ezt egyrészt a helyi kereskedők védelmében tették, másrészt pedig az önkormányzat csak akkor értékesít ilyen célra területet, ha azért megfelelő árat fizetnek.
Nemrégiben megnyílt a Zala Plaza, s befejezés előtt áll a Tesco-hipermarket is, igaz, az utóbbi cég például egy sportközpontot is felépített a városban annak érdekében, hogy az általa kiszemelt telekhez hozzájusson. A sikeresnek bizonyult ipar- és kereskedelemfejlesztési politika révén Zalaegerszegen ma a munkanélküliségi ráta mindössze 3 százalékos, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki akar, találhat munkát. A város határában a közeljövőben egy olyan ipari parkot alakítanak ki, amelybe döntően kis- és középvállalkozások települhetnek.
Gyimesi szerint joggal lehetnek büszkék arra az otthonteremtési programra is, amelyet ugyancsak a kilencvenes évek közepén kezdtek el megvalósítani. Ennek eredményeként - különböző konstrukciókban - évente átlagosan száz lakás épült a városban. Kezdetben az önkormányzat telekkel, esetleg forgótőkével segítette a beruházókat, döntően ugyancsak helyi cégeket, de az elsők között kapcsolódtak be a Gazdasági Minisztérium otthonteremtő programjába is. Ennek keretében 94, elsősorban szociális célú bérlakás épült a városban. A lakásépítést - remélhetően állami támogatás segítségével - a következő években is szeretnék tovább folytatni. Ezzel párhuzamosan hozzáfogtak egy átfogó tömbrehabilitációs program megvalósításához is, amelyet a helyhatóság tulajdonában lévő Városfejlesztő Rt. irányít. Ebbe a programba - a lakásépítésekhez hasonlóan - egyre több vállalkozást immár piaci alapon is sikerült bevonni.
A befektetők sikeres letelepítésében közrejátszott az is, hogy a város az elmúlt évek során saját erőből jelentős összegeket áldozott környezetvédelmi beruházások megvalósítására, illetve az infrastruktúra kiépítésére. PHARE-források segítségével sikerült korszerűsíteni a szennyvíztisztítót, tavaly pedig mintegy 600 millió forintból elkészült a város új, regionális igényeket is kielégítő hulladéklerakója. A környező településekkel közösen valósították, illetve valósítják meg a csatornahálózat kiépítését. A többéves programból gyakorlatilag egy ütem van hátra, s ha ez elkészül, teljessé válik a csatornázottság Zalaegerszegen. Ezzel párhuzamosan ugyancsak jelentős összegeket költ a város a járdák és az utak állapotának javítására, a még meglévő hiányosságok pótlására.
A kedvező fekvés ellenére Zalaegerszeg egyik legnagyobb gondja a közlekedési infrastruktúra volt, s e tekintetben még ma is akad tennivaló bőven - mondja a polgármester. Kétségkívül jelentős lépés a magyar-szlovén vasút megépítése, hiszen ez Európához kapcsolta a várost, s a 74-es út közel 4 kilométeres elkerülő szakasza, több körforgalmi csomóponttal, ugyancsak elkészült. Ettől függetlenül Zalaegerszegről könnyebben és gyorsabban megközelíthető a négy szomszédos ország fővárosa, mint Budapest, hiszen vonattal az út még mindig három és fél óráig tart. Jelentős lépés lehet ezen a téren az új delta-vágány kiépítése, amely elkezdődött, ugyanakkor megoldásra vár a városon átvezető szlovén-magyar vasút okozta zaj csökkentése is. Nagy valószínűség szerint a vágányokat át kell majd helyezni. A polgármester abban bízik, hogy az elkerülő út mintegy 6 kilométeres második szakaszának építése sem áll le a következő időszakban. Ha a beruházás elkészül, a belvárosból teljes egészében kiiktatható lesz az átmenő forgalom, amely ma még jelentős környezeti terhelést okoz.
Az infrastruktúra fejlesztésének egyik fontos eleme a repülőtér, amelynek kiépítése a növekvő idegenforgalom miatt is fontos. A fogadóépület már elkészült, s a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 78 millió forintos támogatásával hamarosan hozzáfognak az irányítóberendezések telepítéséhez is. A következő feladat egy szilárd burkolatú kifutópálya megépítése. A város a légi bázis fejlesztését és működtetését olyan cégre szeretné bízni, amely tőkét is képes akkumulálni a beruházás megvalósítása érdekében. A polgármester szerint biztató, hogy a fejlesztésben a város legnagyobb cége, a jelenleg is közel 3 ezer dolgozót foglalkoztató Flextronics kész részt venni.
