Az idei frankfurti könyvvásáron a szakmabeliek sem tudtak egyértelmű válaszokat adni a könyvpiac és könyvterjesztés jövőjével kapcsolatos kérdésekre, a globális piacokon az elektronikus kiadványok térnyerése és a digitális tartalomfogyasztás lendületes terjedése azonban mára meghatározó trend lett. Magyarországon még nem jött el a nagy változás, de a trend egyértelműen látható - mondta Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, az Európa Könyvkiadó igazgatója az Antalis Hungary Kft. által szervezett szakmai háttérbeszélgetésen. A könyvpiac válságjelenségei, a folyamatosan visszaeső forgalmi mutatók és kiadói bevételek ellenére is mutatkoznak biztató jelek, utalt az egyesülés elnöke az idén felfüggesztett, majd leállított Márai-programra. A könyvkiadás és az olvasási kultúra helyzetét megerősíteni hivatott és egyben a könyvtárak állományát bővítő program elindításáról és a megvalósítás pontos részleteiről az illetékes tárca még ebben a hónapban nyilvánosságra hoz minden részletet - jelentette be Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy az ehhez szükséges keretet a 2011-es költségvetésben is rögzítette a kormány. Egyéb részletet nem közölt az államtitkár. A kiadók bíznak abban, hogy a programot a korábban tervezett, évi egymilliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg az új kulturális kormányzat, elosztásáról pedig - ugyancsak a korábbi terveknek megfelelően - a Nemzeti Kulturális Alap gondoskodik - mondta Barna Imre. A szakember véleménye szerint a Márai-program a könyvforgalomba bekerülő könyvek mennyiségét növeli ugyan, de nem ígéri több új cím megjelenését. Az egymilliárdos keretösszeg kiugró eredmény lenne a könyves szakma számára, mivel az elmúlt nagyjából két évtizedben lenullázódott a könyvkiadás támogatása. Barna Imre szerint a program pozitív hozadéka lehet az is, hogy a piaci elvek figyelembevételével enyhülnek a nyomdai ágazatot terhelő körbetartozások.
Azért is szükség van a Márai-programra, mert a magyarországi könyvkiadás jelenlegi krízise több válságjelenség összetett következménye - véli Szőcs Géza. Az egyik az olvasás krízise, hogy a fiatalabb generációkra már nem jellemző az olvasás- és a könyvszeretet. Emellett a digitális tartalomfogyasztás felé forduló fiatalok a képekben sem tanulnak meg olvasni - tette hozzá az államtitkár, aki szerint egyfajta globális diszlexia jellemzi a fiatal generációkat. A könyvpiac válságát az újkori technológiai kihívások tovább mélyítik: az e-könyvek térnyerésével a kiadók és a nyomdák is korábban ismeretlen kihívásokkal szembesülnek. A rendezvény zárszavaként Szőcs Géza megjegyezte: teljesen mindegy, hogy a Gutenberg-galaxist milyen kultúrtörténeti korszak váltja, valamennyi generáció gondoskodni fog arról, hogy a szerzők, alkotók üzenete a műveken keresztül célba érjen. Az államtitkár szerint idővel a művek disztribúciójának egyensúlya törvényszerűen kialakul és ha a papíralapú termékeknek nem is lesz akkora részesedésük, mint korábban, a könyveknek, újságoknak mindig kiemelt helyük és szerepük lesz a kultúrában.
