Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyomdaipar megrendelésállománya a tavalyi második félévben megindult növekedés után gyakorlatilag visszaállt a válság előtti szintre, a jelenlegi helyzetben az egyik legnagyobb problémát a nyomott vállalási árak jelentik - véli Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára. Tavaly átlagosan 10-15 százalékkal esett vissza a szektor árbevétele, és bár a cégbedőlések száma magasabb volt az egy évvel korábbinál, kiugró csődhullámról mégsem beszélhetünk, ráadásul a megszűnések egy része nem a válság következtében történt - tette hozzá. Az idei első félévben a recesszióban lecsökkent árak mellett egy kellemetlen meglepetés is érte az iparágat: a papírhiány, illetve ebből adódóan a papír árának növekedése, amely nem kizárólag Magyarországot érinti, hatásával a nemzetközi piacok is szembesülnek. Az alapanyag Peller szerint 8-10 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban. Ez különösen nehéz helyzetet teremthet az iparág számára, a válság körülményei között ugyanis a piaci szereplők a túlélés érdekében jelentősen csökkentették díjaikat, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a vevői oldal ezt az alacsony árat tekinti normál szintnek. Ilyen helyzetben különösen nagy gondot okozhat a nyomdai díjak 50-60 százalékát kitevő papírár növekedésének érvényesítése - fogalmazott Peller. A papírhiány egyik legfőbb oka, hogy a gyártók tudatosan csökkentették kapacitásaikat, mivel a piacon korábban kialakult túlkínálat közepette nem tudtak árat emelni. A raktárkészletek egy ideig lehetővé tették az azonnali szállítást, mára azonban gyakran 1-2 hónapos várakozási idővel kell számolniuk a nyomdáknak. A raktárkészletek kimerülését és a nyári leállásokat követően az év második felében így komoly kérdésként merül majd fel a főtitkár szerint, hogy milyen módon lehet a külső költségek növekedését legalább részben a megrendelőkre hárítani, hiszen a nyomdai árak már tavaly sem bírtak volna el ekkora kiesést. Az első félév alapján a főtitkár szerint magára találhat az ágazat az előző év depresszióját követően, a 2008-as termelési szintet azonban biztosan nem közelíti meg a termelés. A legnagyobb forgalomcsökkenést - esetenként 20 százalék feletti mértékben - a könyv- és magazinnyomtatás szenvedte el tavaly. Noha a könyves szegmens volt a válság legnagyobb vesztese, ezen a területen várható, hogy visszaállnak a korábbi volumenek - fogalmazott a főtitkár.
A stabilizáció következtében a tavalyi 10-15 százalékos árbevétel-csökkenésnél kisebb lehet a visszaesés idén, de a tavalyi szinten stagnáló termelési adatokat is elképzelhetőnek tartja a szövetség. Sok múlik azonban az új kormány gazdaságélénkítő intézkedésein, amelyek részletei egyelőre nem ismertek. A társasági adó mértékének csökkentését például üdvözlendőnek tartja Peller, mivel az a nyomdaiparban is jelentős súllyal szereplő kis- és középvállalati szektornak kedvez. Mindezek ellenére őszig még sok kérdésre kell választ találnia az iparágnak - tette hozzá.
A szövetség által májusban tartott konferencián elhangzott, hogy a magazin- és könyvnyomtatási szektorra a következő években egyre nagyobb hatást gyakorolhat az elektronikus könyvek, az e-bookok elterjedése. Jelenleg leginkább a napilapoknál használatos ez a technológia, de már látszik, nemcsak egy "amerikai hóbortról" van szó - fogalmazott a főtitkár, hozzátéve: az idei karácsonyi szezonban várhatóan már Magyarországon is slágertermékké válnak az e-book-olvasók. Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke a konferencián elmondta: a fejlődés abba az irányba mutat, hogy a lapozás helyett a kattintás kerül előtérbe, a kérdés pedig az, hogy erre milyen választ tud adni a nyomdaipar. Az internet és a nyomtatott kommunikáció évek óta működik már párhuzamosan, egymást kiegészítővé vált a két megjelenési forma, azonban az e-book valódi versenyhelyzetet teremt, az utóbbi években a gazdasági, technológiai és jogi feltételek is adottá váltak ehhez Magyarországon is - hangsúlyozta Peller.
