Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rosszul kezdődött 2009 a nyomdaipar számára, az első negyedév után azonban a tendencia némileg pozitív irányba változott, kismértékű fejlődés következett - mondta a Napinak Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára. A második félévben a nyomdák többsége már az egy évvel korábbi megrendelési volumenről számolt be, esetenként azt meghaladóról is, de a nyomott vállalási árak az árbevétel csökkenését okozták. A múlt év egészére 10-15 százalékos átlagos forgalom-visszaesést becsül a főtitkár a szektorban. Eltérő képet mutatnak azonban az egyes nyomdaipari területek: például a csomagolóanyagok gyártása 10 százalék alatt esett vissza, a legnagyobb veszteségeket pedig a könyvnyomtatás szenvedte el, ahol akár a 30 százalékot is elérheti a zuhanás. Németországgal ellentétben - ahol a céges reklámkiadások 40 százalékos visszaesése miatt a nyomtatott marketingtermékek piaca 30 százalékkal zsugorodott - a hazai reklámanyagok nyomtatása átlagosan 15 százalékkal csökkent. Összességében azonban az iparág visszaesése nem ért el olyan tragikus szintet, mint azt az év elején várni lehetett - foglalta össze a szakember.
Tavaly 113 nyomda dőlt be, ami 2008-hoz képest 30 százalékos növekedést jelent. A megszűnésekkel kapcsolatban azonban tudni kell, hogy az sok esetben nem a válság közvetlen következménye volt, sok rosszul működő társaságnál a recesszió csak felgyorsította az amúgy is szükségszerű folyamatokat - hangsúlyozta Peller. A nagyobb cégek a megszűnések kevesebb mint öt százalékát adják, a meghatározó piaci szereplők stabilitását nem kezdte ki a válság.
Csúcsra járt a munkanélküliség
Az elbocsátások, üzembezárások miatt a szektor munkanélküliségi rátája jelentősen meghaladta az előző év 6 százalékos értékét 2009-ben, júniusban már elérte a 11 százalékot. Sok cég kényszerült arra, hogy a túlélés és a munkahelyek megőrzése érdekében leépítse dolgozói egy részét. Emellett több vállalat olyan beruházásokat hajtott végre az elmúlt években, amelyek a kevesebb munkaerőt igénylő hi-tech irányba terelték a működést. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb, de magasabban kvalifikált szakemberre van szükség az üzemekben, a válság hatására pedig sok esetben az addig megtartott, de feleslegessé vált munkaerőt (főként az alacsonyabban képzett bedolgozókat és az adminisztratív munkakörökben dolgozókat) küldték el a cégek. Így itt is egy már létező folyamat felerősítését hozta a gazdasági válság - véli a főtitkár.
Visszaestek a beruházások, nőtt a nemfizetés
A nyomdaipari cégek az elmúlt években átlagosan árbevételük legalább tíz százalékát kitevő beruházásokat hajtottak végre, 2008-ban ez 18 milliárd forint volt. A válság hatása leginkább itt jelentkezett, hiszen a korábbi fejlesztéseket általában lízing formájában, hitelből vagy pályázati pénzekből hajtották végre. A forintgyengülés hatására 2009 elején jelentősen emelkedtek az ezekkel összefüggő terhek, és az általános piaci visszaesés hatására a beruházási kedv lanyhult. Peller szerint a már megkezdett beruházásokat nem állították le a cégek, de a csak tervként létezők nagy részét igen, újak előkészítésébe pedig nem kezdtek bele. Éves szinten 30-50 százalék közötti mértéket érhetett el a beruházások visszafogása (ezek az első félévben 7,6 milliárd forintot tettek ki). Valószínűleg 2010-ben sem kapnak lendületet a beruházások, a legtöbb piaci szereplőnél most derül majd ki, hogy a korábbi befektetések kitermelik-e költségeiket, így többségük a továbblépésen egyelőre nem gondolkodhat.
Komoly problémát jelentett tavaly a nem vagy késve fizető megrendelők számának emelkedése. A nemfizetés az ágazat árbevételének 5-10 százalékét érintheti és a főtitkár szerint 2010-ben sem javul a fizetési morál.
Az iparág kilátásai azonban az idei első hetek tapasztalatai alapján biztatóak. A megrendelések mennyiségének növekedése mellett az árrés jelentősen csökkent, de az idei nyereségtartalom Peller szerint azért nem éri el a 2007-2008-as szintet. Összességében a nyomdaipar teljesítménye sem fogja még elérni a korábbi évekét. Az első félévben is folytatódhatnak a felfelé irányuló mozgások a piacon, de a túlzott optimizmus még idő előtti lenne - tette hozzá a főtitkár.
