Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Érthető talán, hogy a társulás hamar bővülésnek indult és mára 110 településen gyűjti össze a hulladékot. A helyi települések 51 százalékos tulajdonában lévő vállalkozás gépparkja megújult, a helyiek pedig jól fogadták, hogy a társulás ingyenesen bocsátja rendelkezésükre a hulladéktároló edényeket és egységes, kedvező díjon szállítja el az érintett települések mindegyikéről a hulladékokat.
Az összegyűjtött hulladék kezelésére Bodrogkeresztúron a Mento Kft. üzemeltetésével egy hulladéktároló telep is létesült. Májer György szerint a kistelepülésen élők egyetértésével bonyolódott a beruházás: a hulladéklerakó munkahelyeket és nem csekély iparűzési adóbevételt hoz Bodrogkeresztúrnak. A terület, ahol a lerakó megépült, vízzáró réteggel fedett, ám ettől függetlenül a kialakításkor messzemenően figyelembe vették az EU-szabványokat: a talajt fóliával borították be, ezzel a lerakó szigetelése teljesen megoldott. A projekt során a térségi önkormányzatokkal szorosan együttműködve komposztálóüzem és hulladékudvarok létesültek.
A térség egyik legfőbb problémája, hogy a képződő bontási hulladékok megfelelő kezelése nem megoldott, az ilyen jellegű hulladékok jelentős része illegális hulladéklerakókban jelenik meg. A begyűjtés során újabb gondot okoz, hogy az építési törmelék ártalmatlanítására rossz megoldás a szigetelt bodrogkeresztúri regionális lerakóban történő elhelyezés. A polgármester szerint kiemelt fontosságú lenne olyan megoldást találni, amely révén az összegyűjtött hulladék megfelelően hasznosul. Pályázati úton 500 millió forintos KIOP-támogatással egy olyan, az országban eddig még nem alkalmazott, számítógép-vezérelt építési-bontási hulladékfeldolgozó technológiát telepítettek Bodrogkeresztúrra, amelynek révén az őrlés után a hulladékból feldolgozott alapanyagokat a térség út-, gát- és közműépítéseinél lehet feltöltésre alkalmazni. A lerakóban így minimálisra csökkentették a bontási jellegű hulladékok arányát, a 2003 végén bővített bodrogkeresztúri regionális lerakó szabad kapacitását tehát nem az ilyen módon újrahasznosítható hulladék köti le.
A projektben gesztorként részt vevő Tokaj polgármestere fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bontással is járó átalakítások során az új épületek, épületrészek csak abban az esetben kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha igazolják, hogy az építési törmeléket elszállították vagy elszállíttatták a feldolgozóüzembe - ezt egyébként szerény összegért maga a kht. is megoldja. Lengyel Attila, a Mento Kft. általános igazgatóhelyettese szerint a feldolgozó a társulás határain túli hulladék feldolgozását is vállalja, a beruházás a pályázati szerződésben szereplő, a feldolgozandó mennyiségre vonatkozó indikátoroknak 60-70 százalékát már jóval az 5 éves vállalási ciklus lejárta előtt teljesítette. Figyelembe véve a bodrogkeresztúri lerakó 30 évre tervezett működési idejét, bizonyosra vehető a létesített technológia hosszú távú, folyamatos kihasználtsága. A közeljövőben óriási lökést ad a feldolgozásnak, hogy a megállapodás értelmében a szintén a társuláshoz tartozó Szerencsről is ideszállítják és dolgozzák maj fel a lebontásra ítélt cukorgyár építési hulladékát.
Májer György a közeljövő tervei között említette, hogy céljuk további hulladéklerakó telepek létesítése a társuláshoz tartozó településeken, hogy csökkentsék azt a távolságot, amelyet a helyi lakosságnak meg kell tennie hulladéka elhelyezéséhez. Ezzel párhuzamosan komoly erőket összpontosítanak majd az elkövetkező időszakban arra, hogy a zempléni tájat csúfító illegális-féllegális hulladéktelepeket is megszüntessék. A feldolgozási folyamat folytatásaként pedig jelenleg vizsgálják, hogy milyen módon lehetne megoldani a feldolgozott hulladékok energetikai célú feldolgozását.
