Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A velencei-tavi önkormányzatok 2004-ben sikeresen pályáztak a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programhoz (KIOP) regionális szennyvízelvezető, -tisztító rendszer bővítése és fejlesztése tárgyában. A települések pályázatát nagyban segítette a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójáról szóló 2003-as kormányhatározat, amely úgy foglalt állást, hogy a fejlesztéseknek mind a Velencei-tó térsége mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, mind a kiemelt turisztikai övezet elvárásainak meg kell felelniük.
Az 5,32 milliárd forintból megvalósuló projektre hat környékbeli település és a DRV konzorciuma pályázott, a projekt gesztori feladatait a gárdonyi önkormányzat vállalta magára. A költségekből az önkormányzatoknak a projekt rájuk eső bruttó költségeinek 5 százalékát, a DRV-nek a nettó költségek 5 százalékát kellett felmutatniuk önerőként.
A projekt keretében 87 kilométernyi új szennyvízvezetéket fektettek le, s ennek kapcsán több mint 5 ezer új fogyasztó csatlakozhatott a hálózatra. Ezzel a csatornázott településeken közel százszázalékos a bekötési arány, így lényegében megszűnt a Velencei-tavat mint felszíni vizet érő háttérszennyezés és csökkent a talajterhelés is.
A megnövekedett hálózat kapcsán a projekthez kapcsolódóan a korábbi kapacitás több mint duplájára emelték a regionális szennyvíztisztító-telep kapacitását, amely így 6700 helyett 12 400 köbméternyi szennyvizet képes ártalmatlanítani naponta. A tervezőknek itt az jelentett gondot, hogy a tóparti településeken keletkező szennyvíz mennyisége rendkívül ciklikus: a nyári turisztikai időszakban ugrásszerűen nő a hálózat terheltsége. Miután a szennyvízkezelés során szigorúan szabályozott, hogy mennyi idő alatt kell ezt megoldani a tisztítást, tároló építésére gondolni sem lehetett, a rendszert tehát a csúcskapacitásra kellett tervezni, úgy, hogy a többi hónapban az alacsonyabb kapacitás mellett is rentábilis legyen a szennyvíztisztítás. A megoldást tehát a műtárgyak tagolt rendszerű felépítése jelentette: a kihasználtság csökkenésével a szezonon kívüli időszakban bizonyos műtárgyakat ki lehet kapcsolni a rendszerből - mondta el Czipri András, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. pályázati projektvezetője.
A szakértők egy része szerint a korábbi KIOP-pályázatok nagy előnye volt, hogy a feltételek között szerepelt: csak vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező terveken alapuló projektötletekkel lehet támogatást kérni. A teljes beruházás a támogatási szerződés aláírásától számítva három éven belül megvalósult - tavaly már sikerült lezárni a teljes projektet. A tóparti települések közül így lényegében már csak Pákozd az, ahol más irányú fejlesztések vannak folyamatban - lapunk információi szerint az északi parti település a székesfehérvári hálózathoz kíván csatlakozni, az előkészítő munkálatok ott is zajlanak.
