Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország 2006-ban vette át Hollandiától Afganisztán Baghlan tartományában az újjáépítési csoport (PRT) vezetését. Az előkészítés meglehetősen kapkodó volt, a Külügyminisztérium néhány hónap alatt indította el a programokat - a fő vezérlő elv az olcsóság volt. A civil fejlesztési költségvetés mintegy évi 500 millió forint - ebből kéne egy egész tartományt újjáépíteni. A honvédelmi tárca által biztosított civil-katonai együttműködési (CIMIC) büdzsé 124-145 millió forint - ám ez nem vehető figyelembe fejlesztésként, mert nem ez az elsődleges célja, annak ellenére, hogy a CIMIC program keretében sor került már ilyen beruházásokra. A HM CIMIC programjai elsősorban a helyi lakosság megnyerését szolgálják - olvasható Wagner Péternek, a Magyar Külügyi Intézet munkatársának nemrég publikált tanulmányában, amelyben a magyar PRT munkájának tapasztalatait összegzi.
Afganisztáni tapasztalatok szerint az elindított fejlesztések 30-40 százaléka kudarcra ítéltetett, még olyan komoly szervezetek esetében is, mint az USAID vagy a brit CIDA. A kudarc oka apró kulturális probléma is lehet, ezeken még a jól előkészített projektek is elbukhatnak. A magyar újjáépítési keret jelentős részét a civil szervezeteken keresztül költik el, ennek ellenére a fejlesztési programok előkészítésben ezen szervezetek nem vesznek részt, mindezt a magyar államigazgatás berkeiben intézik - olvasható a tanulmányban. A magyar programokat erőteljesen jellemzi a visszacsatolás és az ellenőrzés hiánya, a szerző szerint eddig a tapasztalatok összegzésére sem került sor igazán. Történik mindez annak ellenére, hogy a 2006-os induláskor csak a civil szervezeteknek volt tapasztalata Afganisztánban vagy bármely más háborús terepen.
A Bajnai-kormány végül 2009 novemberében fogadta el Magyarország "Afganisztán-stratégiáját", ez lehetne a kiindulópontja az egész újjáépítési munkának - ám kidolgozására csak három évvel a PRT felállítása után került sor, hívja fel a figyelmet Wagner Péter. E stratégia szerint a PRT katonai célja a regionális és globális biztonság növelése. A rendészeti szerepvállalás a hatékony afgán rendőri és igazságszolgáltatási struktúrák kialakítását, a biztonsági helyzet javulását célozza - ez utóbbi sajnos nem sikerült. Ráadásul 2010 januárjában megszűnt a közvetlen magyar-afgán rendőri együttműködés, ettől az időponttól a magyar rendőrök az EU rendőrségi missziójának tagjaként tevékenykednek. A fejlesztési tevékenység célja a szegénység csökkentése, az önfenntartás lehetőségének megteremtése, a demokratizálódás segítése lenne.
A magyar állam 2007-2009 között évente 500 millió forintot költött újjáépítésre, míg idén 457 millió forintot szán erre a célra a költségvetés - gyengülő forint mellett. A tanulmány szerint ezen pénzek kétharmada jutott el ténylegesen az ázsiai országba, egyharmadát idehaza költötték el olyan képzési programokra, amit afgánoknak szerveztek. Emellett külföldi, többek között világbanki forrásokból sikerült további fejlesztési pénzeket bevonni, így a PRT éves költségvetése 30 százalékkal magasabb volt. A fejlesztési programokat a magyar szaktárcák koordinálták, így épült fel hét orvosi rendelő és öt iskola. Baghlan tartomány egyike a kevés, viszonylag jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező vidékeknek, ezért aktív az agrártárca is Afganisztánban: különböző mezőgazdasági és vízgazdálkodási projektekben, amelyek az első hírek szerint sikeresnek értékelhetőek.
A romló biztonsági helyzetre hivatkozva a honvédelmi tárca PRT-munkájának militarizálását javasolja - adta hírül a múlt héten a Magyar Nemzet. A HM elképzelése szerint a civil fejlesztési programokkal szemben a jövőben az afgán haderő kiképzésére fokuszálna a PRT-csoport.
