Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) március 17-én terjesztette elő azokat az irányelveket, amelyeket az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozási tárgyalásoknál követ az EU. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmének legfontosabb európai eszközét jelentő egyezményhez való csatlakozás jogi alapját a lisszaboni szerződés teremtette meg. Az egyezményhez való csatlakozással tovább erősödik az EU alapjogvédelmi rendszere. A csatlakozásnak politikai, jogi és szimbolikus jelentősége van - jelentette ki José Manuel Barroso, az EB elnöke. Az emberi jogok európai egyezményéhez való uniós csatlakozással az egész kontinensre kiterjedő egységes alapjogvédelmi rendszer jön létre; ez kiegészíti a lisszaboni szerződés által a jogilag kötelező alapjogi chartán keresztül biztosított védelmet.
Az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozás az alapjogok védelmét biztosító újabb jogi kontrollmechanizmust vezet be az unióban. Így a jövőben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) vizsgálhatja majd, hogy az uniós intézmények, testületek és ügynökségek aktusai - így például az Európai Bíróság ítéletei - tiszteletben tartják-e az emberi jogok európai egyezményét. A csatlakozás emellett új jogorvoslati lehetőséget jelent az állampolgárok számára, akik - miután hazai jogorvoslati lehetőségeiket kimerítették - a jövőben az EJEB-hez fordulhatnak az EU alapjogsértéseit érintő panaszaikkal. A csatlakozás elősegíti a közös alapjogi kultúra kialakulását is az EU-ban, valamint hitelesebbé teszi az EU emberjogi rendszerét és külpolitikáját, illetve jelzi az EU elkötelezettségét az alapjogvédelem strasbourgi rendszere mellett. Emellett biztosítja, hogy az Európai Bíróság és az EJEB ítélkezési gyakorlata egymással összhangban fejlődjön.
