Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenleg kormányzati jóváhagyásra váró Nemzeti Munkavédelmi Politika (NMP) a válságra és a 2011-es magyar EU-elnökségre való tekintettel komoly változásokon ment át a tavaly ősz óta tartó átdolgozása során (a spanyol-belga-magyar trió elnöksége stratégiai programjában található a Munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó közösségi stratégia (2007-2012) félidei felülvizsgálata is). Ezekre október végi ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek is rábólintottak, bár a munkaadók szerint a program jövő évi megvalósítása csak abban az esetben lehetséges, ha a kormány haladéktalanul megkezdi az előterjesztésben foglalt feladatok végrehajtását. A munkavállalói oldal képviselői ugyanakkor üdvözölték az önálló munkahelyi baleset-biztosítási ág létrehozását, valamint azt a törekvést, hogy a munkavédelmi képviselők a kisebb vállalati körben is megjelenjenek. Most már csak a kormány jóváhagyása és az Országgyűlési határozattervezet benyújtása van hátra.
A kormánynak szánt előterjesztésben a kidolgozásáért felelős munkaügyi miniszter megemlíti, hogy a Pénzügyminisztérium kérésére a költségvetés tervezésekor egyelőre nem vették figyelembe az NMP végrehajtásának költségigényét. A 2013-ig tartó programban ezért például továbbra is csak annyi szerepel, hogy az időszak végéig végezni kell a korszerű munkavédelmet megalapozó és működését támogató - a társadalombiztosítás önálló alrendszereként létrehozandó - baleset-biztosító szakmai előkészítésével. Az önálló munkahelyi baleset-biztosítás létrehozása már az ezt megelőző Munkavédelem Országos Programjában is szerepelt. A PM álláspontja szerint azonban az elmúlt években elvégzett vizsgálatok egyértelművé tették, hogy az önálló baleset-biztosítási ág feltételezett előnyei kérdésesek. Az ösztönző hatás kevés, ugyanakkor a differenciált járulék ezzel szemben éppen a nehéz helyzetben lévő ipari ágazatokban jelentene járulékemelést. A jelenlegi elképzelések szerint egyébként a vállalkozások, sőt egyes munkakörök esetében kockázatbecslés alapján differenciált járulékfizetési modellről szólnak. Vagyis a megfelelő veszélyességi (kockázati) besorolás alapján a befizetések arányosak lennének a munkavégzés kockázataival és függenének a bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések alakulásától, és egyben hozzájárulnának a munkaerőpiacról munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés vagy rokkantság miatt hosszú időre kiszorult munkavállalók rehabilitációjához és újbóli beilleszkedéséhez. Ennek érdekében azonban ki kellene alakítani a különböző ágazatokban egységesen alkalmazható munkahelyi kockázatértékelést, megteremteni és jogszabályban rögzíteni a szakmai és eljárási alapkövetelményeket. Emellett ki kell dolgozni a nemzetgazdaság egyes területeire, tevékenységeire vonatkozó kockázati regisztert is.
Az NMP tizennyolc prioritása a hatósági ellenőrzési és tájékoztatási munka hatékonyságának javításától a munkavédelmi jogszabályok, biztonsági szabályzatok korszerűsítésén át a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések előfordulásának csökkentésén, bejelentési gyakoriságának javításán keresztül egészen az egyes sérülékeny munkavállalói csoportok (idősek, migránsok, munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés vagy rokkantság miatt rehabilitáltak) munkaerejének regenerálásáig a munka világába történő visszaillesztésük támogatásáig határoz meg feladatokat és intézkedési terveket. Javaslatot tesz a közbeszerzés szabályainak áttekintésére annak érdekében, hogy építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén már az ajánlatkéréskor követelje meg a munkavédelmi követelmények kielégítését, illetve a szerződés teljesítése során az előírt munkafeltételek kötelező megtartását. Az NMP szükségesnek tartja az alvállalkozói jogviszonyok keretében való együttműködés formáira vonatkozó szabályok megalkotását is.
