Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Októberben tartotta területi tisztújító választását a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. A választásokat minden megyében lezárták már, és eredményesnek is minősítették, jelenleg pedig az országos tisztújító küldöttgyűlések szervezése és lebonyolítása zajlik.
A választások hitelességét és eredményességét megkérdőjelezi a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége és a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldala is. Az eredményeket minden megyében megtámadták bíróságon is, kérve megsemmisítésüket. A kamara mostani vezetését eleve nem tartjuk legitimnek, mivel már az előző, 2003-as választással is problémák voltak, nagyon alacsony részvétel mellett zajlott, mégis eredményesnek nyilvánították egyetlen forduló után. Akkor azonban kicsúsztunk a jogorvoslati határidőből és nem sikerült a bíróságon megtámadni az eredményeket - mondja Nádas Mihály, az ágazati párbeszédbizottság munkavállalói oldalának társelnöke. Szavai szerint most nem akartak ebbe a hibába esni: minden megyében fölkészültek rá, a szakszervezetek résztvevőszámlálást tartottak, amelynek eredménye szerint a választásra jogosult közel 107 ezer kamarai tagból mindössze 3849-en voksoltak. Ez mindössze 3,6 százalékos részvételi arányt jelent, az a minimum, hogy meg kellett volna ismételni - mondja Nádas. Elmondása szerint kérésük ellenére a kamara még mindig nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen részvételi arányok mellett zajlottak a területi választások.
Azt is aggályosnak tartják, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, noha előzetesen értesült a tisztújítás körüli vitatható eljárásokról, nem kísérte szorosabb figyelemmel az eseményeket. A szakszervezetek ugyanis azt is sérelmezik, hogy a kamara jelenlegi vezetése hogyan készítette elő a választásokat. Az eredeti mandátumuk 2008 novemberében járt volna le, de még tavaly júniusban egy vezetőségi határozattal 2009. december 31-ig meghosszabbították azt - mondja Nádas. Az elmúlt egyéves intervallum már csak azért is érdekes, mivel így lényegében egy megkérdőjelezhető törvényességgel működő szervezet szedi be és költi el a vagyonvédelmi dolgozóktól a kötelező kamarai tagság miatti éves tagdíjat, valamint a vagyonvédelemben tevékenykedő vállalkozásoktól a regisztrációs díjat - teszi hozzá Nádas. Ebből éves szinten mintegy egymilliárd forint bevétele van a kamarának.
