Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság előrehaladtával érzékelhetően csökken a vállalkozások munkavédelemre fordítható kerete, az általános spórolás közepette gyakran egyrészt a biztonsági intézkedéseken, a megfelelő minőségű védőeszközök beszerzésén próbálnak megtakarítást elérni, másrészt az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás esetében sokszor elmulasztják a munkavédelmi oktatást, a munkavédelmi szakértő bevonását. Gondot okoz, főleg az építőiparban, hogy bár látványosan rövidült az alvállalkozói lánc, gyengébb a munkaszervezés is, és abból adódnak a balesetek, hogy nincs egyértelmű irányítás a munkaterületen - derül ki a munkaügyi felügyelet hármadik negyedéves ellenőrzési jelentéséből.
Az ellenőrzések tanúsága szerint 2009 októberéig a felügyelők 17 195 munkáltatónál vizsgálták a biztonságos munkakörülmények meglétét. Szabálytalanságot 86 százalékuknál találtak, ami az ellenőrzött, közel 436 ezer munkavállaló 61 százalékát érintették. Súlyos szabálytalanságot közel 83 ezer dolgozót érintően találtak, ami a szabálytalansággal érintett munkavállalók 31 százalékát teszi ki. A 14 026 azonnali intézkedéshez és a 12 112, hiányosság megszüntetését előíró határozathoz képest csak 1557 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot. Az első három negyedévben összesen 655,397 millió forintnyi bírságot szabtak ki a felügyelők, ebből 544 millió volt a munkavédelmi bírság.
A kiemelten ellenőrzött ágazatok közül az építőiparban a visszaeső megrendelések ellenére arányaiban nem változott a feltárt jogsértések száma és típusa. Ebben a szektorban szabták ki a legtöbb munkavédelmi és egyéb bírságot is. Az egyébként veszélyesnek nem tekintett kereskedelem és vendéglátás ágazat azonban számos szabálytalansággal hívta fel magára a felügyelők figyelmét: többnyire a rossz műszaki állapotú, zsúfolt üzlethelyiségek és a gyakori csúszás-, botlásveszély miatt, valamint a rögzítetlen állványok jelentette kockázatokkal.
A feldolgozó- és a gépiparban, hasonlóan a mezőgazdasághoz, furcsa kettősség jellemzi a munkavédelmi helyzetet: bár sokszor nincsenek tisztában a vállalkozások a munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi előírásokkal, egy részüket a korszerűbb gépek beszerzésével már teljesítették is. A régebbi eszközöket használó munkáltatóknál azonban még számos hiányosságot találtak a felügyelők. Általánosságban elmondható, hogy az agráriumban az ellenőrzéseket követően jobban betartják a munkavédelmi előírásokat, hiszen a bírsággal a támogatásokból való kizárást kockáztatják - jelen gazdasági helyzetben pedig ez szinte az egyetlen bevételi forrástól való elesést jelentené.
Tavaly befejeződött a foglalkozás-egészségügy integrációja az OMMF-be, ezért az idén a célvizsgálatok mellett elsősorban arra koncentrált a szervezet, hogy fölmérje, mennyire tartják fontosnak a munkaadók a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzését. A kép lesújtó: gyakorta hiányzik még a kockázatértékelésből is, hogy a dolgozók milyen vegyi, biológiai kockázatoknak vannak kitéve munkájuk során - az ennek megfelelő foglalkozási orvosi alkalmassági vizsgálatok is hiányoznak vagy ezen kockázatok figyelmen kívül hagyásával készülnek el. Az alkalmi munkavállalók alkalmassági vizsgálata sokszor még a munka közben gyakorta előforduló egyéb fizikai hatásokra sem terjed ki. Vagyis eldönthetetlen, hogy a foglalkozási megbetegedéseket, hosszú távú egészségkárosodásokat okozhatta-e egyik vagy másik munkahely.
Legtöbbször hiányoznak az ezek megállapításához szükséges műszeres mérések is egy-egy üzem vegyi, biológiai kockázatairól, a dolgozókat érő zaj- és porterhelés szintjéről, amelyeknek egyébként szerepelniük kellene a munkáltatók kockázatértékelésében. Emiatt a megfelelő munkaszervezés és a megelőzési tervek is hiányoznak. A nagyobb hatósági figyelem hatására azonban ugrásszerűen nőtt az OMMF tanácsadó szolgálatánál a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos érdeklődés, információ- és tanácskérés.
