A rossz minőségű takarítás miatti higiéniás problémák legfőképp az élelmiszer-ipari és a gyógyszergyártó cégeket fenyegetik. Ennek ellenére kevés figyelmet kap a jobbára alvállalkozások uralta ágazat, noha az elmúlt években meglehetősen dinamikusan növekedett, mind a foglalkoztatottak számát, mind a bevételeket tekintve. Amíg 2003-ban az Európai Munkahelyi Biztonsági és Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által vizsgált 20 európai országban a szektor éves forgalma még csak 44,5 milliárd euró (1500 milliárd forint) volt, addig 2006-ban már elérte az 54 milliárdot.
Az elemzés szerint a takarítási ágazat különösképpen ki van téve bizonyos munkahelyi kockázatoknak, a megcsúszás veszélyétől kezdve egészen a közvélemény negatív megítéléséig. Ugyanakkor épp mert minden gazdasági ágazatban foglalkoztatnak olykor saját alkalmazottként is takarítókat, az esetleges megbetegedéseket, baleseteket is abban az adott ágazatban rögzíti a statisztika, ezért nehéz pontosan fölmérni, nemhogy uniós, de nemzeti szinten sem, hogy hány megbetegedésért felelős valójában a takarítás során jelentkező munkabiztonsági kockázat.
Az ügynökség az idén több, a honlapjáról ingyen elérhető kiadványában - A takarító munkavállalókat érő sérülések megelőzése, Takarító munkavállalók és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem - igyekszik fölhívni a figyelmet a szektor dolgozóit fenyegető kockázatokra és több jó gyakorlatot is közread a megelőzés érdekében. Elkészült egy új adatbázis is, amely lehetővé teszi a takarítás különféle típusaihoz illő védőkesztyűk kiválasztását. Az egyik legfőbb probléma, hogy az ágazatban leginkább a tíz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató kisvállalkozások között kíméletlen árverseny dúl, és emiatt alig jut figyelem és pénz a dolgozók - a felmérések szerint 70 százalékban nők és európai szinten 30 százalékban bevándorlók - védelmére. Holott számos veszély adódik a tevékenység során a felhasznált kémiai anyagok esetleges egészségkárosító hatásai vagy a kórházi takarítók biológiai kockázatai mellett a takarítók tipikus betegségének számító váz- és izomrendszeri megbetegedéseken, bőrproblémákon, asztmán keresztül a megcsúszás, leesés okozta baleseti sérülésekig. A hagyományos munkaidőn túli rendszeres munkavégzés és a létbizonytalanság miatti stressz ugyancsak hosszú távú egészségkárosodást okozhat.
